Gimnáziumunk igazgatói 1917-2017

dr. Tunner Károly (1917-1932)

Bölcsészetdoktor, vegytanból és természetrajzból képesített középiskolai rendes tanár, hites vegyész.
A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter 1907. július 14-én dr. Tunner Károly székesfehérvári állami főreáliskolai tanárt a szombathelyi állami Főreáliskolához áthelyezte. 
A Szombathelyi Leányiskola szervezésével és ideiglenes vezetésével bízták meg.
Az ember és tanár: nem lankadó lelkesedésű, bölcs mérsékletű, széleskörű tudású, kivételes rátermettséggel rendelkező. Mindig magáért a munkáért dolgozott, mindig a tanítványokért tanított.
Célja: igazi tartalmat önteni az Életbe, értelmet sugározni e mindennapi küszködés lélektelenségébe. Született pedagógus: az önművelés a kenyere; a tanítás a hivatása; akkor van elemében, ha a Természet Nagy Könyvében lapozgat. 
„Lelkét, zúgó hegyipatakok, zöldellő erdők és fenyvesek, szikrázó havasok, fel-felzúgó orkánok és csendes hóesések...” kápráztatták. Előadásaiban a természeti világ megelevenedett.
Hévvel, színesen, kifogyhatatlan humorral mesélt diákjainak.
Tantestülete összeforrott vele.
Szép szintézist valósított meg: a tapasztalt nevelő és széles látókörű igazgató volt. 
(Forrás: 1992 Jubileumi évkönyv)
 

dr. Krisztin/Keresztély Ernő (1932-1933, 1933-1941)

Bölcsészetdoktor, történelemből, latin nyelvből és irodalomból képesített, és francia nyelv tanítására jogosított középiskolai tanár, okleveles gyorsírástanító.
Dr. Keresztély Ernő 1932-41 között állt az iskola élén. A történelem és a latin nyelv és irodalom tanára volt, ez utóbbinak tanulmányi felügyelője is. Számos társaság, egyesület tagja, tisztségviselője. Bölcsészdoktor. Öt évig orosz fogságban volt.
Tanár, igazgató, tankerületi felügyelő. Ember és tanár, tanár és ember. 
Pedagógiai felkészültségét senki sem vitatta, szaktudása megelőzte. Igazgatóként finoman tapintatos volt. Szeretetreméltó a falakon kívül és belül. Nemes emberi személyiség, aki a lelkét mindenre engedi rezdülni, amivel teljesebb lehet. Szigorú fegyelmű, szívember.
A gyermeki félénkség megértője, nem ítélt pillanatnyi benyomásai után. Mindig és mindenkor: kötelességtudó, partner és segítőtárs. 
(Forrás: 1992 Jubileumi évkönyv)

 

Jámbor Ferenc (1941-1948)

Mennyiségtan, természettan szakos tanár.
Jámbor Ferenc 7 éven át (1941-48) ugyancsak megpróbáló időkben igazgatta iskolánkat. Egyéni rátermettségén kívül magával hozta egy jól irányított iskola, a pécsi Szt. Erzsébet római katolikus leánygimnázium hagyományait.
Mint tartalékos hadnagy, a Károly csapatkereszt, a II. o. Signum Laudis, és az Erdélyi és Délvidéki Emlékérem tulajdonosa is.
Igazgatása alatt alakult meg az intézet volt növendékeinek szövetsége. Az iskola újjáépítése is az ő idejében történt, miután a háború alatt 2 évig katonai kórházként használták termeit. (Forrás: 1992 Jubileumi évkönyv, 1948-as évkönyv)

 

Dr. Urbán Tiborné (1948-1955)

Magyar-történelem szakos tanár. 
Mivel rövid megszakítással 1934-től tanított az iskolában, jól ismerte a tárgyi és szellemi adottságokat. Bizonyos mértékig fenn tudta tartani a folyamatosságot. De az 50-es évek kemény diktatórikus rendszerében, a félelem és a kényszerű színlelés mérgezett légkörében a parancsvégrehajtás szerepe jutott osztályrészéül. A főhatóság utasításai, bizalmas jelzéssel érkeztek és szigorú ellenőrzéssel, fegyelmi büntetéssel fenyegetőzve végződtek.
1949-től felmenő rendszerben vezették be az orosz nyelvet, mindenki számára kötelezően.
Az iskola neve az 50-es évektől Kanizsai Dorottya Leánygimnázium.
(Évkönyvek hiánya miatt nincs további adat.)

 

Palkó István (1955-1958)

Magyar-latin szakos tanár, nyelvész, pedagógus, irodalmi szerkesztő, polihisztor.
A Pável Ágoston által alapított Vasi Szemle szerkesztője.
Palkó István kiváló nyelvész, népköltészetünk, de különösen Vas megye irodalmi életének avatott kutatója, ismerője és értője.
Az Írószövetség Nyugat-dunántúli Csoportjának titkára, illetve a Vasi Írók és Művészek Munkaközösségének vezetője volt.
Pár évig tanított csak a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban, mivel a szombathelyi tanítóképző főiskola (Szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző Intézet, később Berzsenyi Dániel Főiskola) megszervezésével, és igazgatásával bízták meg. A tanárképző főiskola igazgatójaként ment nyugdíjba. 
Dr. Palkó István szobrát 2023. november 9-én avatták fel a róla elnevezett közben.
(Forrás: 1992 Jubileumi évkönyv)

Pauer István (1959-1972)

Biológia-kémia-földrajz szakos tanár.
Neves emberek vallanak arról, hogy a legjobban nevelt gyerekek sokasága került ki a Pauer-iskolából. Az általa vezetett intézetben külön helye és becse volt a művészeteknek, különösen a kórusművészetnek. 
Ő maga azonban a szó pontos értelmében természettudományos elkötelezettségű tanárember volt. 
Irányítása alatt bevezették a francia és a német nyelvi képzést. Az udvaron elkészült a műhely és a nyelvi szaktanterem épülete.
Kitűnő tanári „gárdát” örökölt, meleg-légkörű, otthon-hangulatú iskolában dolgoztak.
A gimnázium akkor kialakult ,,humanista szellemisége" mindmáig nagy vonzerő. 
1988-ban aranydiplomával ismerték el tanári-emberi életművét.
(Forrás: 1992 Jubileumi évkönyv)

Fáy József (1972-1988)

Kémia-matematika szakos tanár.
Fáy József 1972-től irányította a gimnáziumot. A pedagógusi pályán hosszú időt eltöltő, majd a megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat titkáraként működő fiatal tanár jól kamatoztatta tudását, tapasztalatait e munkahelyén is. 
Igazgatása idején az iskolában több, jelentős, a tanítás feltételeinek javulását eredményező fejlesztés valósult meg: új tornaterem épült, a tornatermi árkád beépítésével új szaktantermeket, termeket hoztak létre. Kialakították a kémia előadótermet, valamint bevezették a gázfűtést.
Létrehozták az angol nyelvi tagozatot.
Pedagógiai programjában központi helyet kapott a tanuló-iskola kapcsolatának fontossága, amelyet a munka eredménye szempontjából meghatározónak tartott.
(Forrás: 1992 Jubileumi évkönyv)

Dancs János (1988-1998)

Testnevelés-pedagógia szakos tanár.
Tősgyökeres szombathelyiként iskoláit a Püspöki Iskolában, a Premontrei, majd a Nagy Lajos Gimnáziumban végezte. A Savaria Lions Club tiszteletbeli alapító tagja.
A röplabdával 12 évesen ismerkedett meg, háromszor a címeres mezt is magára húzhatta. Volt NBI-es női csapat edzője és másodedző a női válogatott mellett. A Magyar Olimpiai Bizottságba is beválasztották. Dancs János nevével összeforrt a Savaria Röplabdakupa. 14-szer szervezte meg a rangos eseményt.
10 éven keresztül vezette gimnáziumunkat. A nagy létszámú gimnázium (20 osztállyal a megye legnagyobb gimnáziuma) irányítását a pénzügyifinanszírozás átalakulása és a jogszabályi változások nehezítettek.
1989-től a tanulók – az iskola lehetőségeit figyelembe véve – megválaszthatták az általuk tanulandó idegen nyelveket. 
Minden változás kihívás volt, a felmerülő problémákra mindig sikerült megfelelő választ adnia.
1989-ben elkészült az orvosi rendelő, a biológia előadóterem, német szaktanterem, karbantartó műhely. 1990-ben felújították az udvari sportpályát. 1991-ben számítástechnika, valamint nyelvi szaktanteremmel bővült az iskola. 
Életre keltette régóta szünetelő szép hagyományt, az iskolai évkönyvek írását a 75 éves jubileumi évkönyv kiadásával.
Alapelve ez volt: „Akkor vagyok jó vezető, ha megkapom a testület őszinte támogatását.” Dancs Jánosnak szívügye volt a nyolc osztályos tagozat létrehozása, ebben partnerre talált a tantestületben. Így a tagozat első diákjai az 1991/92-es tanévben megkezdhették tanulmányaikat.
(Forrás: 1992 Jubileumi évkönyv, 1998/1999-es évkönyv, kdg.edu.hu)

 

Módos Tibor (1998-2018)

Matematika-fizika-technika szakos tanár.
Pályája kezdetén kollégiumi nevelőtanárként a Táncsics Mihály Fiúkollégiumban helyezkedett el. 
A Kanizsai Dorottya Gimnáziumban 1981 októberétől kezdett el tanítani technikát, fizikát és matematikát.
Később kinevezték technika-számítástechnika szakfelügyelővé, majd 1984-től elkezdte a számítástechnikai tanfolyamok indítását az iskolákban és egyúttal a tanártovábbképzésben is.
A 8 osztályos gimnáziumi képzés megvalósításához a fizika tantárgy gondozását vállalta magára. 
1993-ban a Vas megyei Pedagógiai Intézet fizika szaktanácsadója lett.
Az Apáczai Kiadó felkérésére megírta a Fizika 6-7-8. osztályok számára című könyvet, valamint az ehhez kapcsolódó munkafüzeteket.
Nevéhez fűződik a gimnáziumban a számítástechnika, informatika tárgyak bevezetése és fejlesztése.
1998. augusztus 1-től 2018. augusztus 1-ig tisztességgel és sikeresen látta el a Kanizsai Dorottya Gimnázium igazgatói feladatkörét.
Igazgatói tevékenységét az iskolai hagyományokhoz kapcsolódva az idegen nyelvek megerősítésével, a beiskolázási stratégia átalakításával kezdte. Fejlesztések sora indult meg: a számítógéppark megújítása, teljes cseréje, tanári kialakítása, könyvtár felújítása, nyelvi tanterem, nyelvi labor létrehozása, infrastrukturális fejlesztések sora: a központi fűtés bevezetése, a tornaterem felújítása, a vizesblokkok, ablakok cseréje. 

2007-ben a nyelvi előkészítő képzés magyar-angol két tanítási nyelvű képzéssé bővült, a tagozatot 2010 őszén, a 2011/12-es tanévre hirdette meg az iskola.
A 2011/12-es tanévben a középiskolai igazgatói munkaközösség vezetőjének választották.
2016-ban mesterpedagógusi programot írt, s elnyerte a mesterpedagógus címet.
A Szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium 2017 őszén ünnepelte fennállásának centenáriumát. Ebből az alkalomból nagyszabású ünnepség- és programsorozatot szervezett kollégáival. 
Minden energiáját a Kanizsai Dorottya Gimnázium stabilitására, eredményeinek fokozására fordította.
Munkáját az innováció, az új iránti nyitottság, az új módszerek segítése, kezdeményezések felkarolása jellemezte (projektmunka, belső vizsga, két tanítási nyelvű tagozat, természettudományos labor, pályázatokon való részvétel támogatása, katonasuli stb.).
Nagy gondot fordított a pozitív intézményi imázs kialakítására és fenntartására.
Hitvallása: „Együtt, együtt a tanári karral, a szülőkkel, a diákokkal – ez a legfontosabb. Mert egyedül egy igazgató semmit sem tud megoldani.”
2019-ben a Szent Márton Napon Pedagógus Életmű-díjjal jutalmazták tanári és igazgatói pályáját.
(Forrás: Savaria Fórum, kdg.edu.hu, Szent Márton Gála laudáció)