A Magyar Tudomány Ünnepe 2021

A magyar tudomány ünnepéről az MTA már 1997 óta megemlékezik, hivatalosan azonban 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án, azon a napon, melyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a A Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A hivatalos indoklás szerint az  "Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja" ezért e napot a 2003. évi XCIII. törvénnyel a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította.

A Magyar Tudomány Ünnepe idei mottója: „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz”, amelynek fő üzenete, hogy csak a tudományos tények és összefüggések ismeretében vállalkozhatunk a környezetünkben zajló folyamatok megértésére, és azok várható következményeinek felmérésére, befolyásolására; felhívja a figyelmet továbbá a közérthető és élményalapú ismeretátadás szerepére az álhírek visszaszorításában, valamint motiválni kívánja a fiatal generációkat eredeti gondolatok létrehozására.

A kiemelt programok, rendezvények vezető témái:
-poszt-COVID stratégia,
-klímavédelem megvalósítása,
-a járványhelyzet hatása a társadalomra és a tudományos teljesítményre,
-járványok – betegségek – klímaváltozás,
-mesterséges intelligencia alapú technológiák a kutatásban és a mindennapokban,
-városfejlődés: környezeti fenntarthatóság, élhető környezet,
-új irányok és eredmények a humán, az élet- és természettudományok területén,
-a tudomány meghatározó szerepe a jövő társadalmi, gazdasági átalakulásában.

Bővebb információ az MTÜ programsorozatról az alábbi honlapon található: 
www.mta.hu/tudomanyunnep.

A 2020-as Az év embere díjat Török Ákos informatikus érdemelte ki a Qubit szerkesztőségétől, de az elismerés az ő felvetése nyomán alakult Suppress19 tudóscsoportot is illeti, mert ugyan az új koronavírus-járványt rendszeresen ismételt tömeges teszteléssel feltartóztatni kívánó módszerből nem lett konkrét hazai gyakorlat, az önkéntes munkán és tudományközi párbeszéden alapuló szellemi befektetés párját ritkítja a hazai tudományos világban. 

A Török által javasolt módszer az élettudományi kutatásokban és egészségügyi laboratóriumokban széles körben használt automatizált polimeráz-láncreakció (PCR, polymerase chain reaction) módszerén és az izraeli műszaki egyetem, aTechnion kutatói által az új koronavírusra kidolgozott, március 18-án publikált, nem egy, hanem egyszerre több egyéni minta vizsgálatát jelentő pooling protokollon alapult. „Az ő munkájukról az első facebookos publikálásunkra jött kommentből értesültünk, és validáló, támogató infónak használtuk. Ezek után az is kiderült, a poolozást már feltalálták, maga a név egy 1943-as publikációban fordul  elő először, a módszer pedig napi gyakorlat élelmiszerbiztonságban és állategészségügyben, sertéseket és a baromfikat nem tesztelnek egyesével” – mondja az ötletgazda.

„Egész eddigi életemben az egyetemre kerülés óta az az érzésem, hogy kicsinyes szakmai féltékenységből az ilyen tudományközi, de akár tudományon belüli együttműködések folyton meghiúsulnak. Ez a csapat és a velük lefolytatott éjszakákba nyúló beszélgetések, egyeztetések mutatták meg először számomra, hogy igenis létezik az adott kérdéskörben akár laikus, de gondolkodó emberek közt előremutató kommunikáció, ami valódi fizikai megvalósulásig is vezethet.

Mivel pedig én ennek az egész pandémia által előállt helyzetnek az ellátó rendszer felőli oldaláról jövök, mind a laikus, mind a szakmai gondolatokat felhasználtam, hogy információt adhassak azoknak, akikkel nap mint nap munkám során találkoztam. Hogy ez közvetlenül kifizetődő volt-e, azt nem tudom mérni, de, hogy rengeteget tanultam és ez által hitelesebbnek és kompetensebbnek érzem magam, az biztos” – összegezte a Qubit kérdésére az elmúlt év tanulságait Radnóti Barnabás molekuláris biológus.

A matematikus Csóka Endre szerint „a matematika talán az egyetlen terület, ahol van együttműködés, és sokként szoktuk megélni, ha olyan más tudományterületekkel kell együttműködnünk, ahol nincs meg ennek a kultúrája. Nálunk ez leginkább azért működik, mert a matematikai teljesítmény sokkal objektívebben mérhető, ezért nincs komoly tekintélyelvűség sem, nincsenek féltett adataink sem, hiszen nagy szükségünk van az együtt gondolkodásra, és keveset nyer az, aki egyszer visszaél a bizalommal.

Nagy öröm volt egy ilyen csoportban dolgozni, ahol a többiektől is ugyanazt az őszinte együttműködést kaptam, mint amit a matematikusoktól megszokhattam. Ennek is köszönhető, hogy például a minták csoportos tesztelésének gyakorlati problémáját sikerült jobban összekötni az elmélettel, és hogy magát a poolingot is sikerült kicsit elfogadottabbá tennünk”.

Török Ákos szerint bár a kezdeti időszakban a törzsgárdán kívüliek többször is javasolták, sosem gondolt arra, hogy gazdasági vállalkozást hozzon létre az ötlet megvalósítására. Mint mondja, őt az inspirálja, hogy „bolygónyi aggyal” bíró tudósokkal folytathat inspiráló párbeszédet, úgy, hogy egyik fél sem kérdőjelezi meg a másik kvalitásait.

Megnyílt a Karikó Katalint bemutató virtuális kiállításunk
Karikó Katalin személyében mindenki a Pfizer/BioNTech által világelsőként fejlesztett mRNS-alapú vakcina feltalálóját tiszteli.
Szeged városa azonban szenzációs sikereit elismerve, közeli ismerősként is tekint rá. Egyetemi tanulmányai, kollégiumi diákévei, első munkahelye, családalapítása mind-mind ehhez a városhoz kötik. Éppen ezek miatt különös megtiszteltetés díszpolgárrá avatása a Szegedi Tudományegyetem számára is.
A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára és Egyetemi Szaklevéltára virtuális kiállítás formájában kíván tisztelegni egykori kiváló hallgatója, Karikó Katalin kutatásai és világhírt hozó tudományos sikerei előtt. Széleskörű együttműködés keretében, a könyvtár és a levéltár számos munkatársának bevonásával, folyamatosan bővülő gyűjteményt hoztunk létre, melynek célja a mára világszerte ismertté vált tudós méltó és hiteles bemutatása. Az installáció alapötlete és szervezése Újszászi Ilona, az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság munkatársa nevéhez fűződik. A tíz tematikai egységre osztott virtuális kiállítás az SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka oldalán került elhelyezésre.

A kiállítás címe:
Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem egykori kiváló hallgatója, Szeged város díszpolgára.
Az első öt témakör ismerteti az őt ért kezdeti hatásokat, a szegedi alma matertől kapott indíttatásokat és kutatásainak a Tisza-parti városban folytatott első időszakát, valamint az amerikai laboratóriumokban végzett, a vírus elleni küzdelmet előkészítő kutatásait. A második öt csoportban a Karikó Katalinnal készült interjúk, beszélgetések videórészletei láthatók, illetve hangfelvételei hallgathatók meg. Válogatás olvasható a hazai és a nemzetközi sajtóvisszhangokról, valamint elérhető Karikó Katalin szakbibliográfiája is.

A kiállítás készítői különös hangsúlyt adtak a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont vezető szerepének az 1970–80-as évekbeli mikrobiológiai és genetikai kutatásaiban, és büszkén emlékeznek éppúgy Karikó Katalinra, mint egykori mestereire. Karikó Katalin mRNS-hez kapcsolódó kutatásait mindezek együttes hatása indította el, így kerülhetett a világjárvány idején a várakozások és lehetőségek középpontjába. Az első, klinikailag engedélyezett Covid–19 elleni vakcina kifejlesztésének alapjait a vázolt életút több évtizedes kitartó mRNS-kutató munkája és szabadalma hozhatta el az egész világ számára.

A bemutatásra kerülő virtuális kiállítás különlegessége, hogy Karikó Katalin olyan személyes, illetve egyetemi tanulmányaival kapcsolatos dokumentumait is elérhetővé teszi, melyek ez idáig ismeretlenek voltak a nagyközönség számára.

2021.11.03.

Sinkó Andrea