Kanizsai Dorottya Gimnázium

Amikor az utolsó fizika órán szó szerint a csillagokat hozzuk le a diákoknak

2021. június 10 –én a napfogyatkozás volt látható Szombathelyen déltől.
Maximum: 12.45…
A rövidítés miatt viszont a 7. óra 12:10 – kor ért véget…
Így az iskolaudvaron csupán három lelkes diák és négy lelkes tanár várta, hogy a „Hold kiharapjon” egy kicsi részt a Napból.

Viszont mivel a napfogyatkozás során a kitakart terület csupán 2.962% -os volt, másnap, 11 – én a napmegfigyelési észlelés során a kapott vetített kép nem sokban különbözött a fogyatkozáskor kapott 1 – 2 cm átmérőjű képektől, így az észlelési gyakorlatot a Nap teljes képére 3 osztállyal megismételtük.

A megfigyelési gyakorlatnak négy fázisa volt.
Camera obsura típusú megfigyelő dobozból kétféle készült:
- az egyik fejre húzható
- a másikba kívülről belenézve lehet látni a napkorong leképezett képét.

A Nap képét távcső segítségével is kivetíthetjük.
  
A fogyó Napot napfóliás védőszemüveg segítségével is megfigyelhetjük.

Mit tanít a napfogyatkozás megfigyelése?
A Nap képét kivetítő eszközök, a lyukkamerák bemutatják a fényképezőgép elvét.
A camera obscura (sötét kamra) vagy lyukkamera lencsetag nélküli optikai eszköz, mely a környezet vizuális leképezésére szolgál. Egy minden oldalról fénytől védett doboz vagy szoba, melybe a fény egy apró lyukon keresztül hatol be. Ez a fény fordított állású képet rajzol ki a camera obscurán belül a lyukkal ellentétes oldalon.  A fényképezőgép őse, mely nagy hatással volt a fotográfia kialakulására és fejlődésére. A mai fényképezőgépek is a camera obscura működésén alapulnak. A fényképezés előtti időkben mint rajzolási segédeszközt és mint fizikai, csillagászati eszközt tartották számon.


A Napot eltakaró, nappal is (meg)látható Újhold a Holdfázisok rendjére emlékeztetnek.
Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül, azaz újholdkor.
  

A Nap megfigyelésének speciális területét jelenti a fogyatkozások
Teljes napfogyatkozás idején megfigyelhető a napkorona (a Nap több millió fokosra hevült külső légköre), valamint a napkorong szélén éppen zajló napkitörések, protuberanciák.

A fogyatkozás egyik leglátványosabb eleme a Nap helye, mely teljesen sötét. Ez a Hold árnyékos oldala, mely ilyenkor nem kap napfényt. Ritkán halvány fényben derengve néhány alakzata kivehető.Ezt nevezik hamuszürke fénynek, mely a Föld légköréről a Hold árnyékos oldalára, majd onnan ismét a Földre verődő fénytől keletkezik. Rendkívüli a napkorona látványa. Ez egy halvány, általában szálas szerkezetet mutató, gyöngyházszínű — azaz néha több, nehezen meghatározható színben pompázó — képződmény, mely sugár alakban veszi körül a Napot. Ez a Nap ritka külső légköre, melynek anyaga napszélként folyamatosan áramlik ki a bolygóközi térbe.

A Nap mágneses erővonalai mentén gyakran szálas szerkezetet figyelhetünk meg a napkoronában.
A totalitás kezdetekor a Nap keleti, azaz baloldali peremén távcsőben — szerencsés esetben szabad szemmel is láthatóan — néhány piros folt is feltűnik. Ezek az ún. protuberanciák, melyek hatalmas méretű, akár a Földnél is sokkal nagyobb lebegő gázhidak. Anyagukat a Nap felszíne felett, a kiemelkedő mágneses erővonalak tartják lebegő állapotban.

A napfogyatkozás felveti azt a kérdést, hogy miért nem látjuk minden újholdnál?
Napfogyatkozás idején a Hold Föld körüli keringése során éppen a Föld és a Nap közé kerül, ami azt is jelenti, hogy akár minden hónapban is lehetne napfogyatkozás, de mivel a Hold Föld körüli pályasíkja kb. 5°-os szöget zár be a Föld keringési síkjával, nem minden alkalommal találkozik a Hold árnyéka Föld felszínével.

Amikor azonban a Hold a keringés során metszi a Föld keringési síkját és ekkor éppen újhold van (azaz a Hold a Föld és a Nap között helyezkedik el), napfogyatkozás fog kialakulni.

A gyűrűs napfogyatkozás emlékeztet arra, hogy:
mivel a Hold a Föld körül elliptikus pályán kering, hol közelebb (perigeum, ekkor van szuperhold), hol távolabb (apogeum, ekkor van mikrohold) kerül tőle, ettől függően figyelhetünk meg teljes vagy gyűrűs napfogyatkozást.
Gyűrűs napfogyatkozás során a holdkorong a teljes árnyék sávjában sem tudja egészen eltakarni csillagunkat, ehelyett egy látványos fénygyűrű marad a holdperem körül.
  

A Nap elsötétülésekor feltűnő csillagok eldöntötték 1919 – ben Einstein sorsát – megfigyelésük által nyert kísérleti bizonyítást az általános relativitáselmélet.
Míg a múltban az emberek az istenek nagy cselekedeteiként tekintettek a napfogyatkozásra, addig 1919-ben a tudósok a tudomány sikereként fogadták. A 6 perc 51 másodperces teljes napfogyatkozás ideje alatt tudósok mérték a csillagoktól érkező fény hajlását, amint elhaladnak a Nap mellett.

1919-ben egy hónapokon át tartó kísérlet tartotta izgalomban a világ tudósközösségét. A tét Albert Einstein általános relativitáselméletének igazolása volt.

A kritikák cáfolatának leghatásosabb módja az lett volna, ha egy kísérlettel igazolják az elméletek helyességét. Az általános relativitáselméletnek pedig létezett egy látványos gyakorlati tesztje. Az alapelv olyan egyszerű volt, hogy a szélesebb közvélemény is megérthette: a gravitáció elhajlítja a fényt. Einstein kiszámolta azt is, hogy egy távoli csillagtól érkező fénysugár a Nap erős gravitációs mezején áthaladva milyen mértékben görbülne el. Úgy számolt, hogy a csillagból érkező fény 1,7 szögmásodperccel hajlik el, és azt a feladatot adta a csillagászoknak, hogy gyakorlati megfigyeléssel igazolják vagy cáfolják ezt a feltevését.

De akadt egy bökkenő: ehhez a megfigyeléshez teljes napfogyatkozásra lett volna szükség, hogy a Nap fénye ne oltsa ki a csillagokét, és így azokat le lehessen fényképezni. Ilyen napfogyatkozásokra ugyanakkor viszonylag gyakran kerül sor…


A megfigyeléstől számítva a teret és az időt már nem lehetett abszolút fogalmaknak tekinteni.

Téli csillagképek a fogyó Nap mögött
Azonban a csillagképek csak a Földről látszanak olyannak, amilyennek leírjuk, lerajzoljuk azokat. A csillagok távolsága a Földtől nagyon különböző lehet, így két olyan csillag, amely egymás mellett látszik, nagy távolságra lehet egymástól. Szemünkkel a távolságot nem érzékeljük, ezért minden csillagot látszólag ugyanolyan messze, az éggömbre vetülve látunk.
A csillagjegyek azt adják meg, hogy a Földről nézve milyen csillagképben volt megfigyelhető úgy 2000 évvel ezelőtt a Nap, a pályája adott pontján. Ezt persze szemmel nem láthatjuk a Nap fénye miatt, legfeljebb teljes napfogyatkozáskor.


A napfogyatkozások kiszámíthatósága segít remélhetőleg a sötét babonák világát legyőzni.


A napfogyatkozások kiszámíthatósága segít remélhetőleg a sötét babonák világát legyőzni.
Az égitestet lakmározó félelmetes vagy kevésbé félelmetes lények tárháza nagyon széles: például a Balaton vidékén a kakas eszi meg a napot; másutt a sárkány eszi meg a holdat; Göcsejben viszont a háznál lévő rágcsálók rágják le.

A totalitás alatt az élővilágot is figyeljük meg!
A totalitás alatt általában több fokot esik a hőmérséklet, gyakran feltámad a szél, és hirtelen feltűnően csönd lesz. A „nappali alkonyat” során mind az állatok, mind az emberek szokatlanul viselkednek. A madarak elnémulnak, nem hallani csicsergést… A táj elsötétedik, de nem annyira, hogy a tárgyakat ne ismerjük fel. Az égbolt látványa a horizonton körbefutó fénylő sávtól, a gyenge fényű napkoronától, és a sötét Holdtól sejtelmessé válik.

A történlem néhány híres napfogyatkozása

Amikor a sárkány megeszi a Napot
Az ókori Kínában azt tartották, hogy napfogyatkozások olyankor következnek be, amikor egy égi sárkány megtámadja és felfalja a Napot. A legrégebbi kínai napfogyatkozási feljegyzés, a “megették a Napot” kijelentés, több mint 4000 éves.
Az első írásos forrás, amely a napfelkeltéről szól, Kr. e. 2136-ból való, és egy történetet mesél el. A legenda szerint Chung K’ang császár kivégeztette az udvari csillagászait, Hót és Hít, mert nem látták előre, hogy napfogyatkozás lesz. Mindez nem azért volt főbenjáró vétek, mert az uralkodó nem tudta percre pontosan, mikor kell a bekormozott üveglapot szeme elé helyeznie. A mítosznak megfelelően Kína sorsa függött ettől. A korabeli elképzelés szerint egy – kutyára vagy sárkányra hajazó – hatalmas szörnyeteg kívánta időközönként elfogyasztani a Napot. (Tény egyébként, hogy a kínai „si” szó, amelyet a napfogyatkozásra használnak az „enni” igét is jelenti.) Hogy elijesszék a bestiát, a kínaiak az ókorban a hadsereg nyílzáport eresztett a sárkány felé, s gyakorta vették elő a dobokat is, hogy zajt csapva elhajtsák a sárkányt/kutyát, amelynek eltávozását követően ismét ragyogóan sütött a Nap.Mivel a nap mindig visszatért e “rontás” után, így a hagyomány továbbra is fennmaradt.Vajon hányan tudnák kiszámolni, mikor is lesz a lakóhelyükön a következő napfogyatkozás?Persze ma segítségül tudjuk hívni a napfogyatkozás – kalkulátort!https://naptarak.com/naptarak/napfogyatkozas-kalkulator/

Jézus keresztre feszítése
A keresztény evangéliumok szerint Jézus keresztre feszítése után órákra elsötétedett az ég. A történészek ezt vagy csodaként, vagy a sötét idők eljöveteleként értelmezték. Későbbiekben a csillagászat eszközeit felhasználva két időponthoz kötötték Jézus halálát: az egyik egy 29-ben lezajlott 1 perc 59 másodperces, a másik egy 33-ban bekövetkezett 4 perc 6 másodperces napfogyatkozás volt.



Mátyás király idejében, 1485. március 16-án Bécsben majd 3 perces teljes fogyatkozás volt.
1485. március 16-án szintén napfogyatkozás volt. Erről Bonfini tudósít, és azt írja, hogy III. Frigyes császárnak többen is megjósolták, hogy ez a napfogyatkozás balszerencsét hoz. Má-tyás király ez év januárjában vonult seregével Bécs alá és végül júniusban kényszerítette a város feladására a császárt. Mátyás is igen megrémült a közelgő napfogyatkozás hírétől, és súlyos beteg lett, mély depresszióba esett. Az uralkodó udvarában megfordultak a kor legjelesebb csillagászai és asztrológusai is. Tanácsukra az uralkodó gyógyítására a kor egyik legjelentősebb csillagász-asztrológusát Regiomontanuszt hívták Mátyás udvarába, akinek sikerült meggyógyítania a királyt.Mátyás királynak szerencsét hozott az eltűnő Nap, előre jelezte ugyanis Bécs elestét. 1485. március 16-án sötétült el az ég, Mátyás pedig elfoglalta Korneuburgot.

Petőfi példája megtanítja a Napba nézőket a szemük védelmére.Teljes napfogyatkozás hazánkban 1842. július 8-án is látható volt. A teljes napfogyatkozás tengelye a Sopron-Eperjes vonalon futott végig.
Erről szól Petőfi Sándor verse.

Szemfájásomkor
Teremtő isten!
Szemeimre

A vakságot tán csak nem küldöd?
Mi lesz belőlem, hogy ha többé
Nem láthatok lyányt s pipafüstöt!

Petőfi rokonától, Orlay Petrich Somától tudjuk, hogy a költő meggondolatlanul szabad szemmel figyelte a fogyatkozást, és ez majdnem a szeme világába került.
A páratlan látványra kíváncsi Petőfi Sándor barátaival, Jókai Mórral és Orlay Petrich Somával Pápa város mellől figyelte a jelenséget, miként arról Orlay Petrich egy levelében beszámolt: "hogy teljes pompájában láthassuk". Visszaemlékezése szerint a költő fittyet hányt a szükséges óvintézkedéseknek. "A mint a nap fényes tányérja fogyni kezdett, Petőfi föltette magában, hogy annak teljes elfogyásig bele fog nézni, s csakugyan, intésem daczára sem vette le arról a tekintetét.

De a mint az első sugár igen éles hatással ismét kilövellt, Petőfi szemeire csapta tenyerét, s egész hazáig karon kellett őt vezetnem, s csak napok múlva szűnt meg káprázata, de balszemének ez annyira ártott, hogy avval soh' sem látott többé tisztán.

"Mit láthatunk a „közeljövőben”? Részleges napfogyatkozást legközelebb 2022. október 25-én láthatunk Magyarországról. A legközelebbi gyűrűs napfogyatkozást 2075. július 13-án, a következő teljes napfogyatkozást pedig 2081. szeptember 3-án figyelhetjük meg.

2022. október 25 - én 40 – 47% - os napfogyatkozás figyelhető meg majd Magyarországról. Valószínűleg önálló megfigyelést kell majd mindenkinek végeznie, hiszen elképzelhető, hogy az őszi szünet egyik napja lesz ez… Mindenesetre a napnéző dobozainkat elteszem…

"Ha a Nap-nézéstől elveszted a látást,
szemed okold, ne a nagy sugárzást"
Lengyel József: Igéző

Források:

https://hvg.hu/hvgkonyvek/20210119_A_napfogyatkozas_ami_eldontotte_Einstein_sorsat
http://www.termeszetvilaga.hu/tv99/tv9908/napfogy.html
http://epa.oszk.hu/03000/03018/00149/pdf/EPA03018_honismeret_1999_04_071-077.pdf
https://erettsegi.com/tetelek/foldrajz/a-napfogyatkozas/https://mult-kor.hu/a-napfogyatkozas-es-petofi-into-peldaja-20150320
https://mult-kor.hu/ki-ette-meg-a-napot-igy-magyaraztak-az-osi-kulturak-a-napfogyatkozast-20170822
https://naptarak.com/naptarak/napfogyatkozas-kalkulator/
http://epa.oszk.hu/03000/03018/00149/pdf/EPA03018_honismeret_1999_04_071-077.pdf
http://kutyu.hu/cikk/3453/
http://www.oprincipedoscruzados.com.br/2018/08/doutrina-catolica-sobre-astrologia-com.html
https://stecciibogumili.blogspot.com/2022/01/vremenski-proracuni-i-razracuni.html


2021.06.24.

Sinkó Andrea

Diákélet

Eseménynaptár

Hasznos linkek