Kanizsai Dorottya Gimnázium

Pi & Savaria Undreground

A KDG 13.K osztálya készült az Iseumba, hogy a nemzetközi matematikus ünnepet ( PI - day) megtartsák.
A múzeumba költöztetett szabadulószoba várta volna őket, de sajnos hosszabb időre "kattant a lakat": a karantén idejére.
Viszont a nyári szünet utolsó hetén négyen az osztályból (Lilla, Stella, Bendi és Csabi) vállalkoztak arra, hogy megpróbálnak kiszabadulni, ha rájuk zárják az ajtót az Iseum időszaki kiállításán.
A kalandról az alábbi beszámoló tudósít...

Mayer Ottó az Iseumban dolgozik, tárlatvezető. Mayer Ottó matematikushallgató. Mayer Ottó játékmester a Spriccben. Mayer Ottó rendkívül leleményes személy: meg tudja oldani azt is, hogy egy időben egyszerre három helyen legyen jelen. Na jó, két és fél helyen…

Mayer Ottó nagyon szereti a munkáit: remek szakdolgozatot írt a PI – ről (még egy új kódolást is kifejlesztett az írás során), de persze az utolsó pillanatban tisztázta le, s hátra van még beköttetése… S ha nem viszi el most, nem készül el időre…

Mayer Ottó a Sriccben szabad kezet kapott, a következő társasjáték estre az összes játékot ő választhatja ki, (vagy fogalmazhatnánk úgy is: neki kell kiválasztania!) A főnöke azt kérte, hogy adja le a játékok listáját. Persze most kell felhívnia.

Mayer Ottó rendkívül szórakozott személy, szanaszét hagyja a dolgait: matek példákat, térképet, csavarokat, kocákat, játéktáblákat, titkos naplóját, sőt, a naplóból kitépett lapokat is…    

Mayer Ottót beosztották, hogy fogadjon egy iskolás csoportot és tartson nekik egy kb. egy órás tárlatvezetést. A csoport természetesen perceken belül megérkezik… Még szerencse, hogy Mayer Ottó már előző nap rájött, hogy három dolog szakad rá egy időben, így a kiállítóterembe rejtvényeket helyezett el és a gyerekeknek személyre szóló feladatlapokat készített. Amikor a csoport belépett a terembe, kattant a lakat s rájuk zárta az ajtót… Mayer Ottó rohan éppen a Ne körmölj! szalon felé, közben telefonon hívja a Spricc vezetőjét s félve maga elé képzeli az iskolásokat, akik éppen most olvashatják a nekik hagyott levelét:
 

„Kedves Látogatók!
Nagy örömömre szolgál, hogy ezt az időszakos tárlatot én mutathattam volna be Nektek.
Volna, mondom…, de ne forduljatok sarkon, úgysem tudnátok már kimenni…
Ahogyan az utolsó csoporttag betette a lábát a kiállítás területére, kattant a zár! 45 percre bezártalak ide Benneteket!
Hogy ki vagyok én? Engedjétek meg, hogy bemutatkozzam: Mayer Ottó vagyok, végzős szakdolgozatát író matematikushallgató;  alkalmi munkavállaló napközben az Iseumban és este játékmester a Spriccben.
Szóval Mayer Ottó vagyok, ráadásul nyakig a pácban.
Egy időben kellene Benneteket kalauzolnom a kiállításon, meggyőzni a főnökömet a Spriccben, hogy remek új társasjátékokat hozok majd, tesztelve, kipróbálva este 7 – re és bekönyörögni a szakdolgozatomat a Ne körmölj! másoló – és könyvkötő szalonba, hogy miután sorba rendezem az oldalakat még ma éjjel bekössék…. nyakamon a leadás…
Így most nyakamba veszem a várost, bízva abban, hogy Ti nem árultok el az Iseum főnökasszonyának.
Egy kiállítás anyaga végül is önállóan elolvasható, egy kiállítás képei végül is önállóan megnézhetőek, igazából nem is értem, minek ehhez egy tárlatvezető… ?
A vitrinekben amúgy nagyon sok érdekes leletet halmoztak föl…
Minden jót, jó nézelődést/ kutakodást:
Ottó  ”     
 
S ahogyan Mayer Ottó eltervezte, a gyerekek birtokba vették a kiállítást, olvasták a tablók szövegét, nézegették a képeket és a vitrineket, próbálták a rejtvényeket megoldani, keresték a szabadulást jelentő négyjegyű számkódot.
S hogy hogyan végződött ez a kaland? Mire Ottó visszaért, a lakat is kinyílt

 A programról részletesebb, képekkel illusztrált beszámolót ide kattintva olvashatnak.

 
Szombathely, 2020. augusztus 19
Sinkó Andrea

Diákélet

Eseménynaptár

Hasznos linkek