Tojástánc

Hogy mi volt előbb?  A tyúk vagy a tojás? Hát, aki erre a kérdésre tudományos választ várt, az nem jó helyre jött a Diáknapon a laborba… Aki viszont olyan fizikai kísérleteket akart elvégezni, amelyek főszereplője a tojás, az bizony jó helyre jött a laborba.

Az érdeklődők megszokhatták már, hogy irodalmi felvezetővel kezdődnek a laborfoglalkozások. Nem történt ez másként most sem, a Diáknap reggelén Szentgyörgyváriné Kovács Éva tanárnő tolmácsolásában.

„Ez is rejtély? Eh, mifajta?
 

Először volt a tojás,
 

Nem ült tyúkok népe rajta,
 

Hát elcsente a nyúlbagázs.”

 

Eduard Mörike az előbbi kérdésre verses megfejtést adott Tojásra írtam címmel.
 

Az ember nem is gondolná, hogy egy - két tyúktojással mennyi mindent lehet tanítani…

A súrlódás témakörét is emlegethetjük, amikor el szeretnénk dönteni egy tojásról, hogy vajon nyers vagy már főtt…
 

(Lefektetve a tojást az asztalra, megpörgethetjük. A főtt tojások hosszabb ideig fognak pörögni, a nyersek a tapasztalatok szerint egy-két körülfordulás után megállnak.

 A főtt tojást merev testnek tekinthetjük. A nyers tojás belsejében nagy sűrűségű folyadék van /tojásfehérje és sárgája/, amely a pörgetés után súrlódik a tojás héjához. A viszonylag nagy súrlódási erő pedig gyorsan lefékezi a forgómozgást.)

 

Az optika témakörét is emlegethetjük, amikor  meg akarjuk magyarázni, hogy hogyan lesz a vízben a kormos tojásból ezüsttojás…
 

(Valójában egy optikai csalódás okozza azt, hogy a tojást ezüstnek látjuk.

A korom főleg szenet tartalmaz, ez adja a fekete színét. A szén a felületén igen jól megköti a levegőt, más néven adszorbeálja azt.

Ezenkívül, amikor a tojást vízbe mártod, levegő mikrobuborékokat visz magával, hogy csökkentse a korom és a víz közötti érintkezést. Ezek a mikrobuborékok levegőfilmet képeznek, amely tükörként működik a vízben.

A tojásra érkező külső fény különböző közegekkel találkozik. A fény áthalad a vízen, majd a levegőn, mielőtt a tojásra ér. Ezek a közegváltozások befolyásolják a fény terjedését. Irányt vált. De a beesési szögtől függően teljesen visszatükrözhető. A fény teljes visszaverődése az, ami azt a benyomást kelti, mintha ezüsttojás lenne. De amikor kiveszed a tojást a vízből, fekete és száraz!

A hidrosztatikában mi mással lehetne egyszerűen bemutatni az úszás – lebegés – lesüllyedés fogalmak hármasát, mint friss és kevésbé friss tojásokkal?
(Egy üvegedénybe öntsünk vizet, és tegyük bele a tojásokat. Ha a tojás friss, teljesen le fog merülni az edény aljára. Ha a tojás se nem friss, de még nem is mondható réginek, akkor az egyik fele fogja érinteni az edény alját, a másik meg felemelkedik. A tojás héja porózus, tehát minél régebbi, annál több nedv párolog el belőle, a helyére pedig levegő kerül. Emiatt a tojások frissességüktől függően másként helyezkednek el az edényben – más lesz a sűrűségük és máshol található a súlypontjuk.)

Sőt, a hímes tojások mintázatában geometriai transzformációkat fedezhetünk fel az ősi motívumokban: eltolást a bütüs motívumban, tengelyes tükrözést a kakukk nyelve mintában; középpontos tükrözést a kecskeköröm rajzolatában…

Akkor mondják, hogy egyszerű, mint a Kolumbusz tojása, ha valaki egy, mások által megoldhatatlannak tűnő problémát könnyűszerrel megold.

Maradjunk az eredeti feladatnál: állítsunk meg az alsó részén („az élén”) egy tyúktojást az asztalon külső segítség nélkül!

Illetve némi segítséget adjunk hozzá, mondjuk egy kiskanál sót...
 

Azok között, akinek sikerül a feladat megoldás, s még 2022 áprilisában sikerrel be is mutatják a laborban, értékes nyereményeket sorsolunk ki.

Sinkó Andrea  -  Szentgyörgyváriné Kovács Éva


2022. 04. 19.