Az elmúlt pár hét igazán izgalmasan telt számunkra. Egy, a
Szülőföld Kulturális Sport és Örökségvédelmi Egyesület által kiírt pályázaton vettünk részt. A pályázat témája
Savaria hétköznapjai, azaz mindennapi életképek Szombathely antik korában volt.
Bár az elején igen döcögősen indultak a dolgok, mégis nagy buzgalommal és lelkesedéssel vetettük magunkat a munkába. Sokat ötleteltünk, mire megszületett a végső koncepció a darabunkhoz.
Előadásunk középpontjában Martinus, vagyis Szent Márton áll. Az ő visszaemlékezése által ismerhetjük meg Savaria akkori életét. Betekintést nyerhettünk abba, hogy mi zajlik a Fórumon egy átlagos délelőtt. Hogyan alkudoznak az emberek a piacon, milyen érzés lehet igazi légióssal találkozni tanítás helyett és az ő történeteit hallgatni. Milyen az anyai szív, ha a fiáért aggódik és milyen a haragos apa.
Első zsűrizésünkre november 24-én, az iskolában került sor. Nagyon sokat készültünk rá, mivel tudtuk, hogy a döntőbe jutás a tét. Sikeresen vettük az akadályt. A zsűritől csak építő kritikákat és jó tanácsokat kaptunk. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy olyan neves színművész előtt játszhattunk, mint Szabó Tibor.
Az elkövetkezendő napok várakozással és izgalommal teltek. Azon izgultunk, hogy vajon bejutunk-e a döntőbe….
A döntőbejutás híre mindenkit lázba hozott. Nem sok napunk maradt, hogy újra teljes legyen a darab, most már azokkal az újításokkal, amiket a zsűri javasolt. Szerencsére találtunk egypár vállalkozó iskolatársat, akik szívesen segítettek. A pár nap elszaladt, próbák hosszú sora állt mögöttünk.
Eljött a „nagy nap”! Az iskolában már nagyban ment a szövegösszemondás, amikor csak lehetett. Délután aztán a kis csapat pontban 4-kor már a moziban várakozott. Negyedikként adhattuk elő a darabunkat. Mindenki teljes beleéléssel és 100%-os teljesítménnyel vizsgázott. A zsűri elégedetten figyelte a produkciót. A meghajlás után minden csapat kapott egy kis „útravalót”, így mi is. A zsűri értékelte a letisztult játékteret, az arcjátékokat és mindenekelőtt a figyelembevett tanácsok megvalósítását.
Izgatottan vártuk az eredményt! Mikor szólítottak minket, egyszerre könnyebbült meg a társaság. Meglett a munkánk eredménye: II.-ak lettünk Teátrum kategóriában.
Az iskola 50.000 Ft-os utalvánnyal lett gazdagabb és mi is megkaptuk a jutalmat.
Mindenekelőtt köszönet illeti
Merklin Ferenc Tanár urat, aki lehetővé tette a versenyt, felkarolt minket és ott volt velünk, köszönet a bíztató szavakért, a hozzáértő tanácsokért és persze a türelemért. Köszönet minden tanárunknak, akik a helyszínen szurkoltak, és azoknak, akik az iskolából. Bátran mondhatjuk, hogy megérte ennyit dolgozni! A kitartás mindig meghozza a kellő jutalmat!