„All fools Day” a KDG-ben

Április 1. a tréfálkozások napja, nemcsak Magyarországon. Világszerte sok elnevezése van: Angliában „All fools Day” (minden bolondok napja), Franciaországban „poison d'Avril” (Áprilisi hal), Olaszországban hasonlóan „il pesce d'aprile”, Németországban „Narrentag” a neve.

Az ugratások napjának állata a hal, amelyet a legbutább állatok egyikének tartanak. A horogra akadó hal átvitt értelemben is illik április elsejéhez, hiszen az átvert ember éppúgy ráharap a csalira, mint a halak. Akit ilyenkor rászednek, az lesz április bolondja.

De honnan ered az a szokás, hogy ilyenkor megviccelik egymást az emberek?

Pontos válasz nincs a kérdésre, de vannak elképzelések, miért lett éppen április 1. a bolondok napja. Az egyik magyarázat szerint egy régi kelta népszokásról van szó, mely a tavasz vidám megünneplésére vezethető vissza. Mások régi római hagyománynak tartják, és a szaturnáliákhoz hasonló tavaszi mulatságok továbbélését látják benne. Állítólag ezen a napon az úr és a szolga szerepet cseréltek és úgy ünnepeltek. Egy rivális elmélet ugyancsak Rómát nevezi meg forrásként, ahová a szabinokat az áprilisi Neptun-ünnepre hívták meg, de nagyon csúnyán becsapták őket, és a nőket – lányaikat és asszonyaikat – elrabolták.

Ugyancsak elterjedt az a vélemény, miszerint a 16. századi Franciaországba kell visszamenni április 1. eredetét megérteni. IX. Károly francia királynak volt egy rendelete 1564-ben, amikor az újévet április elsejéről január elsejére helyezte át. Azt tartják, hogy az átmeneti időszak alatt azok, akik január 1-jén ünnepelték a szilvesztert, bolondnak tartották a régi szokás követőit, és tréfálkoztak rajtuk. (Érdekes módon az újévet nem minden országban ugyanakkor ünnepelték: volt, ahol a tavaszi kikeletet nevezték ki az év kezdetének, Angliában például 1752-ig március 25-e volt hivatalosan az újév napja, és Görögország is csak 1923-ban tért át január elsejére a Gergely-naptár bevezetésével.)

Magyarországon elsősorban a gyerekek váltak a nap kárvallottjaivá. Őket például játékból megvesszőzték, vagy olyasmiért küldték a boltba, ami nem létezik: „Hozzál szépen esernyőmagot, trombitahúrt, hegedűbillentyűt, szúnyogzsírt, reszelőzsírt, rákvért, szárított havat, tarhonyamagot, egyenes kampót, kanyarfúrót, ködvágó kést!” A beugrottakat aztán így csúfolták:”Április bolondja, május szamara!”, de ezzel a mondókával is kergették őket:
 

Akinek csak eszébe jut, hogy április 1-e van, nagyon vigyáz, nehogy valaki elbolondítsa.
   

---

Áprilisi Bolondságok

Április 1-je a KDG-ben!   Van az a mondás, hogy a bolondozás segít könnyebben venni az életet. Valóban! Idén a mi iskolánkban nem maradhatott el a bolondok napja, másnéven a nemzetközi születésnap. Ennek alkalmából no backpack day-t tartottunk a KDG-ben, a diákok örömére. Hogy mit is takar mindez? Bármiben hozhattad a felszerelésedet, kivéve iskolatáskában. Nem kellett félteni iskolánk diákjait, mert mindenki feltalálta magát, ahogy ezt a fotók is mutatják.   Érdekesebbnél érdekesebb ötleteket láttunk, a folyosókon sétálva, egy-egy osztályba betekintve. Szemeteskuka, bevásárlókocsi (amiből több is volt az épületben), fonott kosarak, kisállathordozók, bukósisakok, bőröndök. A megannyi megoldás közül az egyik kedvencünk a számítógépház volt, amit szét is kellett csavarozni, ahhoz, hogy ki lehessen belőle venni a felszerelést. Nem kevés tanár csodálkozott, amikor bement egy terembe tanítani, és meglátta a különféle ,,iskolatáskákat”. Sok osztályban úgy kezdődött a tanóra, hogy a tanár megnézte ki miben hozta el aznapi felszerelését.     Varga Virág, Varju Dorottya 9.C

Talán az egyik legrégebbi tréfát Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia eszelte ki. Áldozatul Gramont márkit választotta. Március 31-ének éjszakáján, mialatt a márki aludt, a gróf cinkosaival kilopatta a ruháit. Minden egyes darabot felfejtettek, majd újra összevarrtak, de szűkebbre. Reggel a márki fel akarta húzni a nadrágját, de nem fért bele. Riadtan nyúlt mellénye után, ám nem tudta begombolni. Ugyanígy járt a kabátjával is.

Javában küszködött, amikor rányitotta az ajtót az egyik cinkostárs: "Az istenért, márki, mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!" A márkiról gyöngyökben hullt a veríték, hogy miféle furcsa és borzasztó betegség üthetett ki rajta. Orvosért futtattak, az orvos pedig - aki szintén beavatott volt - megvizsgálta, receptet írt és gondterhelten távozott. Elszaladtak a recepttel a gyógyszerészhez, aki visszaküldte, hogy nem érti. Nem is érthette, mert ez volt ráírva latinul: "Accipe cisalia et dissue purpunctum". Vagyis "Végy ollót, és vágd fel a mellényedet!"  
Hogy a márki miképp reagált az ugratásra, azt ma már nem tudhatjuk.


Óvatosan a hírekkel!

Érdemes ezen a napon óvatosabban kezelni a sajtó híreit. Már a fake news korszaka előtt is gyakori volt, hogy a lapokban vagy a tévében, rádióban valamilyen szokatlan hírrel rukkoltak elő az újságírók, de nem a megtévesztés, hanem a tréfálkozás szándékával.

A múlt század elején egy francia lapban az jelent meg, hogy lebontják az Eiffel-tornyot és ócskavas kereskedők tömege gyűlt össze, hogy licitáljon Párizs jelképére.
A BBC 1957. április 1-jén a rendkívül bőséges svédországi spagetti-termésről adott hírt, ezután többen érdeklődtek arról, hogyan lehetne saját spagetti-fájuk.

1962-ben az egyik svéd tévéállomás egyik technikai szakembere április 1-jén megjelent a képernyőn, és bejelentette: Hála egy újonnan kifejlesztett technológiának, most valamennyi TV-néző villámgyorsan átválthatja az adást színesre. Ehhez csupán annyit kell tenniük – diktálta a képernyőről –, hogy húzzanak egy nylon harisnyát a képernyőre. A bejelentés hatására állítólag ekkor több százezren dolgoztak azon, hogy egy-egy női harisnyájával bugyolálják be a képernyőjüket. S hogy bizonyítsák, mennyire „hagyománytisztelők”, Svédországban a színes műsoradást végül nyolc évvel később, éppen április 1-jén indították el – immár harisnya nélkül.

A Békés Megyei Népújság 1987-ben ezen a napon megírta, hogy a sarkadi Maradó József cigányzenész unokája, Diego Maradona argentin futballista, szerződése lejártával Békés megyébe költözne és a helyi focival foglalkozna, és aznap délután Puskás Öcsivel nyilvános edzést fognak tartani Békéscsabán. A tréfa olyan jól sült el, hogy rengeteg ember ment el, hogy megnézze.

Az első internetes április 1-jei tréfa valószínűleg 1984-ből származik, amikor a holland Piet Beertema azt terjesztette el a világhálón, hogy a Szovjetunió csatlakozni akar a mai internetes fórumok elődjének tekintett usenet hálózathoz, mert a kommunista párt akkori főtitkára, Konsztantyin Csernyenko szabad vitafórumot keres. (A csatlakozás 7 év múlva tényleg megvalósult, igaz, hogy Csernyenko ezt már nem érte meg.)

1997-ben egy e-mail járta be a világhálót, amely szerint március 31. éjféltől április 1. éjfélig nagytakarítás miatt az internet zárva tart. A munkát öt nagyteljesítményű, többnyelvű japán robot végzi. Ezek majd kisöprik a hálózatban sodródó „roncsokat, törmelékeket”, mint például a halott e-mail címeket, inaktív oldalakat. Kérnek mindenkit, hogy ne akadályozza a munkálatokat.

A tréfát megismételte egy telefontársaság is, de ők már azt is kérték, hogy mivel a vonaltisztogatás miatt nagy mennyiségű por távozhat a kagylón, április elsején mindenki helyezzen műanyagzacskót a készülékére…

Az áprilisi tréfa persze nem mindig sikerül jól. Magyarországról van egy 1891-es adat, mely szerint egy vidéki városban egy anya és leánya öngyilkos lett, mert egyik ismerősük április elsején levelet írt nekik Budapestről, hogy a katonai szolgálatot teljesítő fia, illetve bátyja haditörvényszék elé került, ahol halálra ítélték, mert lekopott a cipősarka.

Egy 1946-os földrengést követő szökőárban pedig azért is haltak meg másfélszázan, mert az emberek nem hitték el, hogy komoly a vészjelzés.
Az iskolákban általában ápolják április elseje hagyományát. Persze, mindennek van határa, és nem jó, ha a bolondozás durvaságba torkollik. Ám a jól irányzott poénok frissítően hatnak az emberre.

Van iskola, ahol ezen a napon a diákok tanárrá, a tanárok pedig diákká alakulnak; máshol elárasztják a folyosókat a kifestett, rikító ruhába öltözött fiatalok. A KDG diákönkormányzata idén arra kérte a diákságot, hogy iskolatáska helyett valami szokatlan dologban hozzák el tanszereiket. Voltak, akik nagyon komolyan vették a kérést, és nehézségeket is vállaltak, hogy teljesítsék. Az egyik teremben pedig a diákok egy egészen meghökkentő műalkotással is előrukkoltak.
Rosszízű tréfáról szerencsére nincs tudomásunk.


Források:
https://jozsefvaros.hu/hir/76197/miert-aprilis-1-je-a-bolondok-napja
https://budapest.imami.hu/orszagos-hirek-jeles-napok/aprilis-1-bolondok-napja-avagy-mit-hogyan-szokas-ilyenkor
https://mult-kor.hu/20140401_tobb_magyarazat_is_van_aprilis_1_eredetere
http://www.mimicsoda.hu/print.php?id=838


 

2022. április 03.

Lovassné Vass Enikő

---