Hadisírgondozás március 15. tiszteletére

Hétfőn 2022.03.07-én a Kanizsai Dorottya Gimnázium 9. b osztályos tanulói közül négyen, Lovassné Vass Enikő tanárnő és Dévényi György főhadnagy vezetésével indultunk Kőszegre és Velembe az 1848-49 es forradalom és szabadságharc emlékére hadisírokat gondozni.

A hadisírok a város és a falu köztemetőiben vannak, méltó környezetben. Kerti szerszámokkal, gereblyével és sírtisztító kefével gondosan megszépítettük a síremlékeket és meggyújtottuk az emlékezés gyertyáit.

Kőszegen nyugszik Bersek József honvéd ezredes, a 8. huszárezred parancsnoka, akinek életéről többet is megtudhatunk a linkre kattintva és Tuczentaller Lajos főhadnagy, akiről Tatár József történésztől kaptunk információt:

Tuczentaller Lajos a Csallóközi Németsókon született 1832. április 4-én. Édesapja Tuczentaller Károly Pozsony vármegye táblabírája, édesanyja Kosztolányi Lujza volt. A 16 éves Tuczentaller Lajos Nagykőrösön diákoskodott, amikor 1848 őszutóján a város főterére érkező honvédsereg toborzót tartott. Az alakulat parancsnoka anyai nagybátyja, Kosztolányi Mór őrnagy-dandárparancsnok volt. Több sem kellett a fiatal legénynek, felcsapott katonának és 1848. november 19-én csatlakozott nagybátyja seregéhez.

Tuczentaller Lajos a csaták sűrűjébe kerülve hamar kitűnt bátorságával és rátermettségével. Alig pár hét múlva, december 1-én hadnagynak nevezik ki. Tuczentaller hadnagyot nem a rokoni támogatás, hanem a bátor vitézség vitte előre. A 17 éves diákot - miután több csatában is kitünteti magát, 1849. július 17-én előbb főhadnaggyá nevezik ki, majd vitézségéért 1849. szeptember 28-án Klapka tábornok személyesen tünteti ki a III. osztályú vitézségi érdemjellel.

A vár feladása után a komáromi sereg tagjaként menlevelet kapva hazatérhet. Ezt követően a bécsi műszaki főiskolán mérnöknek tanul, tanulmányait 1854-ben kitűnő eredménnyel fejezi be. Mérnöki munkát végez, majd 1867-től 1890-ig uradalmi mérnök Kőszegen, Kőszeg város és Vas vármegye bizottsági tagja. Haláláig Vas megyei Honvédegylet meghatározó személyisége. Élete példaként állhat előttünk, csakúgy, mint Bersek Józsefé.

A Kőszegi temetőben még megtudtuk, hogy ugyan kevesen tudnak, és keveset beszélünk róla, de 1848. október 12-én Jellasics elfogott és a kőszegi várban hadifogolyként őrzött katonái közül 42-t a helyiek és a környékbeliek agyonvertek. A tiszteletükre állított síremléket 1856-ban Jellasics jelenlétében avatták fel, s az máig a kőszegi temetőben látható.

Velemben Tatár József történész elmondta, hogy Vitéz Pusztarádóci Basó Ödön ezredest az első hadisír- gondozónak tekinthetjük hazánkban. Nevéhez fűződik számos külföldön elhunyt magyar katona sírjának felkutatása, helyzetük rendezése. А XX. századi világháború 1914-1918-as szakaszában a hősi halált halt katonák eltemetése a hadműveleti területre kivezényelt csendőrök feladata volt. A temetést a tábori lelkészek végezték.

A hadisír-gondozás csak a háború után vált intézményessé, amikor a Honvédelmi Minisztérium hadiözvegyekkel, hadiárvákkal és hadisírokkal foglalkozó IV. osztálya szervezetében megalakult a Hősi Temetők Felügyelősége.1931 és 1938 között, Basó Ödön ezredes vezetése alatt rendeződött a magyar katonasírok helyzete például Olaszország és Lengyelország területén.

Örök példaképeink lehetnek mindazok, akik életüket hazájukért, a szabadságért áldozták fel.

A sírokat velünk együtt kereste fel a Kőszegi Nyugállományúak Egyesülete képviseletében Hernigl László főtörzszászlós elnök és dr. Halmai Csaba alezredes.

Nagyon hideg volt ezen a napon, de szívűnket mégis melegség töltötte el, hogy tisztelettel adózhattunk a hősök emléke előtt.