Mikulás 2020, ezúttal koronával

A napokban, azt hiszem, mindenki számára értelmet nyert a „szürke hétköznapok” kifejezés. És tényleg találkozhatunk a szürke minden árnyalatával, valódi és átvitt értelemben is. Szürke az égbolt, szürkék az utcák, a házak, s olyan szürkeség van a lakásban, hogy villanyt kell kapcsolni, ha az óráimon látni akarom a tankönyvet. És a koronának hála, egyhangúbb az életünk is.

Nem véletlen tehát, hogy az emberek ekkortájt már évszázadok óta fényt akarnak vinni ebbe a színtelen világba. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a karácsony előtti időszak bővelkedik a jeles napokban, amelyek közül egy a Mikulás napja, amit minden évben örömmel várunk az iskolában. A végzősök megtiszteltetése, hogy Mikulásnak, vagy krampuszlánynak öltözve végigjárják az osztályokat és éneklésre bírják a gyermekkorból éppen kilépni készülő diáktársaikat. A Mikulásdal jutalma pedig egy kis szaloncukor és csokoládé, ami gyorsan eltűnik az éhes gyomrokban.

Vidám nap ez mindig, tegyük azzá most is! A képekről szebbnél szebb krampuszlányok mosolyognak ránk, no, meg persze sármos Mikulás-fiúk.
 

Nincs kedvetek egy kis játékhoz?
Ha van, töltsetek fel egy szelfit a facebookra, ahol Krampusznak vagy Mikulásnak öltöztök, vagy akár egy videót, amin éppen énekeltek a Télapónak! A képekből mi is kérünk! Ha jól sikerült, küldjetek belőle az adventi cikkben megadott e-mail címre!

Talán nem mindenki tudja, hogy a Mikulás igenis valós személy volt.

Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A hagyomány szerint a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona nevelte, s ő ismertette meg a kereszténységgel. Csodatettei között tartják számon, hogy vihar idején megmentette egy vízbe esett tengerész életét, ezért ő az utazók, a kereskedők, a zarándokok, a tengerészek és a révkalauzok védőszentje. Amikor városát éhínség sújtotta, és egy gonosz hentes három kisgyermeket megölt, hogy húsukat kimérje, Miklós leleplezte a bűnöst és a fiúkat is feltámasztotta. Ezért ő a gyermekek és a diákok védőszentje is.

A nevéhez fűződő leghíresebb legenda szerint, Mürában, a kolostor szomszédságában élt egy elszegényedett nemesember, aki három lányát, megfelelő hozomány híján nem tudta férjhez adni. A lányok egy este azon vitatkozott, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy pénzhez jussanak, és a másik kettő férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök, aki meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, majd kendőbe kötve egy marék aranyat dobott be az ablakon. A lányok azt hitték csoda történt.

Egy év múlva még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Ekkor a család kiszaladt, mert lépteket hallottak az ablak alól, s látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben. A harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és a püspök bepalánkolva találta az ablakot. Miklós azonban ragaszkodott a tervéhez, ezért felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén át dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandalló szerű tűzhelybe száradni, és az arany pont beleesett.

Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, hogy a hóborította Taurus hegyről maga a Tél-Apó jön el ezekkel az ajándékokkal. Az idők folyamán azonban kitudódott a titok, hogy a jótevő nem más, mint Miklós püspök. A legkisebb lánynak bedobott aranyban volt ugyanis egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott a püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ettől kezdve már mindenki tudta, ki a titokzatos segítő! Persze ez abból is kiderült, hogy Miklós december 5-én, a névnapja előestéjén rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Ezekért az adakozásaiért a nép elnevezte Noel Babának, ami azt jelenti Ajándékozó Apa.

A Mikulás alakja sokáig a mennyben élt és a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok és krampuszok voltak. Mára azonban az terjedt el, hogy a Mikulás a Sarkvidéken lakik, onnan hozza el, szarvasai segítségével, minden év decemberében a gyerekeknek az ajándékokat, majd az ünnepek végeztével vissza is tér oda.
   

2020. december 04.

Lovassné Vass Enikő Forrás: www.jatekfutar.hu www.erdon.ro

---