Tavaszköszöntő kísérletek a Gayer-parkban

Március 21. a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”. (Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja.) Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.(Kikelet – részlet – Jankovics Marcell:Jelképkalendárium)

Március 21.: az Erdők Nemzetközi Napja 2013-tól kezdődően minden évben világszerte megemlékezünk az erdők és fák jelentőségéről.

Március 21.: Johann Sebastian Bach (barokk-kori német zeneszerző, orgonista, hegedűművész, a zeneművészet kiemelkedő egyénisége, a protestáns egyházi zene jeles képviselője) születésnapja.

Március 21.: 2017 tavaszán, e jeles napon is tettük meg az első lépéseket, hogy örökbe fogadjuk a Gayer – parkot  a 100 éves KDG diákjaival együtt: kissé rendhagyó módon fizika szakkört tartottunk kint.

A tavaszi napéj-egyenlőség napján felépítettünk egy „mini Naprendszert” a Gayer-parkban. A park szélénél, ahova a Napot képzeltük – megjelöltük a helyet egy analemmatikus „asztali” napórával.

A parkon átvezető gyalogút irányában aztán kijelöltük a bolygók helyét, sorban közel, pár lépésre a Merkúrt, aztán a Vénuszt, majd 180 lépésre a Neptunuszt. Bár a Plutót „lefokozták”, azért mi megemlítettük mégis, és ugyanúgy, mint a többi bolygónál a Plútó helyén is elvégeztünk egy kísérletet, amely a bolygóval kapcsolatos.

Így megtudtuk például, hogy milyen a Vénusz légköre, hogy miért látjuk a Mars mozgását olyannak, mintha egy hurkot írna le az égen, hogy hogyan fedezték fel az Uránuszt… Lemértük, hogy Ádám hány métert tud lefutni annyi idő alatt, amennyi alatt egy, a Holdról indított fénysugár a Földre érne.

Azt is lemodelleztük, hogy hogyan keletkezett a Jupiter vörös foltja, s milyen a szerkezete a Szaturnusz gyűrűjének. Matematikai ingával végzett mérések segítségével meghatároztuk, hogy mennyi a nehézségi gyorsulás értéke itt, Szombathelyen.
 
Akit érdekelnek a kísérletek, 2017. április 20-án, csütörtökön megnézheti, ugyanis ezen a napon a 100 éves KDG-ben 100 fizika kísérlet bemutatását tervezzük.

Ezzel csatlakozunk a Fizika mindenkié 3.0 országos programhoz, amelyet az Eötvös Loránd Fizikai Társulat indított útjára 2015-ben.