- Hogyan alakul ki az egyensúlyérzékelésünk? Fejleszthető-e, s ha igen, hogyan? Miként válhat valaki kötéltáncossá? Mi játszódik le a szervezetben egy-egy magasdrót-produkció közben?
- Hogyan alkalmazza, s lépi át a fizika törvényeit a cirkuszművészet? Milyen szerepe van egy-egy produkcióban a súrlódásnak, vagy éppen a centrifugális / centripetális erőnek?
Többek között ezeket a kérdéseket tették fel azoknak az érdeklődő pedagógusoknak, akik 2016. február 26-án a Fővárosi Nagycirkusz rendhagyó óráit népszerűsítő programra bejelentkeztek. Szombathelyről négy tanár is ott ült a vasárnapi előadás után a rivaldafényben a porondon, ketten a Paragváriból és ketten a Kanizsaiból. Ők már mindannyian tartottak tanórát a manézsban, például Kovacsics Bernadett tanárnő az egyensúlyérzékelésről, Sinkó Andrea pedig a súrlódásról.
A Fővárosi Nagycirkuszba most azért hívták újra el őket, hogy elmeséljék tapasztalataikat, milyen volt felkészülni egy ilyen különleges órára, milyen volt ilyen szokatlan körülmények között, egy cirkuszi előadás után megtartani egy tanórát, ahol „tanársegédek” az artisták, taneszközök pedig a cirkuszi kellékek voltak.
A tanárnők arról is meséltek, hogy milyen volt az út, amelyen idáig jutottak. Meséltek arról az előadásról, amikor Richter Flórián társulatát nézve felsejlett a Fizika a cirkuszban című könyv gondolata; meséltek a KDG-s könyvbemutatóról, ahol ifj. Richter József és édesapja, Richter József mellett Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz későbbi igazgatója, egykori paragváris (hámános) diák is megjelent, s meséltek azokról a foglalkozásokról, amelyeket a laborban tartanak, ahol a cirkuszi produkciókat a diákok kísérletekkel modellezhetik.
Kedves Kollégák! Aki kedvet érez, hogy kipróbálja, miként tudja a cirkusz varázslatos világát felhasználni arra, hogy a diákok érdeklődését, figyelmét jobban felkeltse a saját tantárgya iránt, ne legye rest, fogjon neki…
A porond szabad! Folytatódjon a játék!