Az erdő titkai, avagy szereti-e az erdész a kócsagot?

November 12-én pályaorientációs nap volt az iskolánkban, amelynek keretében az osztállyal a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-hez látogattunk. A teremben kényelmesen elhelyezkedtünk, és kezdődhetett az előadás, ami az erdőgazdálkodásról és a természetvédelemről szólt.

Varga László erdész úr sok érdekességről beszélt. Először a különböző erdőtípusokról mesélt nekünk.
Mindenki csodálkozott, mikor megtudtuk, hogy Európának is van őserdeje, ami Lengyelország és Fehéroroszország területén található. Szó volt az erdőrezervátumokról is, amelyekből Vas megyében négy darab is fellelhető. Ezek közül az egyik legismertebb Velemben van.

Hallottunk az erdők fontosságáról és védelméről is. Mint megtudtuk, az erdőknek nagyon fontos gazdasági szerepük van, mivel a fákból bútorok, különböző eszközök készülnek, tehát az embereknek szükségük van faanyagra. Viszont nem lehet túlzásba vinni a fák kivágását, mivel az már erdőírtásnak minősül. Az erdőirtás a faállomány eltűnését jelenti a területről. Ennek elkerülése érdekében fontos a tudatos erdőgazdálkodás.

Részletesen hallhattunk az erdőfelújításról, és az erdőtelepítésről is. Ezek után számadatokat is hallhattunk, például hogy egy tölgyes erdő létrehozásához egy hektáron 10000 facsemetét kell ültetni, ami valljuk be, nem kis feladat. Általában viszont a különböző kórokozók miatt nem egy fafajtát, hanem több fajta fát ültetnek egy területre, így nem fordulhat elő, hogy az összes fa egyszerre elpusztul egy kártevő miatt.

Az előadó feltette a kérdést, természetvédő-e az erdész? Megtudtuk, hogy az erdész és a természetvédő munkájának célja valahol közös, így meg lehet találni a kompromisszumot és sikeresen dolgozhatnak együtt a két terült szakemberei.

A mai éghajlatváltozás és az ipari fakitermelés előtt is sok tényező veszélyeztette az erdőket. Ilyenek voltak a bányaműveléshez szükséges nagy mennyiségű fa kitermelése, valamint az erdei legeltetés, hisz az ott legelő állatok a cserjéket és a facsemetéket mind megették, ami akadályozta az erdő újjáépülését. Az erdész úr sokszor kihangsúlyozta, hogy mennyire fontos az erdők újratelepítése.

A következőkben a természetvédelem történetéről esett szó, ami egészen 1770-ig nyúlik vissza. A kócsag védelmének fontossága is szóba került. Ez az a madár, amely egyébként ma is a természetvédelem jelképe. Sajnos az 1900-as évek elején kihalófélben volt, de Gulyás József kócsagőrnek köszönhetően szerencsére az állomány megint nőni kezdett, és mára már egyáltalán nem ritka madár a kócsag. Továbbá beszélgettünk a nemzeti parkokról is. Az első nemzeti park az amerikai Yellowstone Nemzeti Park volt, amely 1872-ben jött létre. 1973-ban pedig Magyarországon is létrejöhetett a Hortobágyi Nemzeti Park.

Az előadás legvégén arról beszélgettünk, hogy mik a lehetőségeink, ha ebben az irányban szeretnénk folytatni a tanulmányainkat. Ahogy megtudtuk, természetvédelmi és erdőmérnök képesítést a Soproni egyetemen lehet szerezni.

Nagyon érdekesnek találtuk ezt az előadást, és elmondhatjuk, hogy mindannyian rengeteg új ismeretre tettünk szert. Reméljük, hogy a későbbiekben több ilyen ismeretterjesztő programon vehetünk részt, ha a vírus nem szól közbe.