Kanizsai Dorottya Gimnázium

Karácsonyi laborelőadás A gyertya csodái címmel

Az idén, 2017-ben ünneplik a Royal Institution Karácsonyi előadásainak 191. évfordulóját.  A gyerekeknek szánt sorozat első előadását 1826-ban tartották Michael Faraday, a Royal Institution akkori igazgatója javaslatára. A Kanizsai Dorottya Gimnáziumban 2017-ben az 5. karácsonyi laborelőadást tartottuk a A gyertya csodái címmel.

A foglalkozáson részt vevő diákok közül négyen írtak cikket a kísérletekről. Kovács Kristóf 11. a osztályos tanuló díjnyertes írását olvashatjuk itt, amelyet 3D nyomtatással készült emberi aggyal jutalmaztuk. A díjat Módos Tibor igazgató úr adta át a karácsonyi jutalmazáson.

December 19-én, az évben utoljára, látványos, de egyszerű és akár otthon is elkészíthető kísérleteket láthattunk és próbálhattunk ki a 100 éves KDG laborjában. Némelyik közülük hasznunkra is válhat vagy akár designelemként szolgálhat a lakásban.
 


Először egy lebegő-/úszógyertyát készíthettünk, egy csavar segítségével, majd egy egyszerű karácsonyfadíszt csináltunk drótból, dióból és egy gyertyából.
 
Azt is megtudhattuk, hogy a láng fölé helyezett vízzel telített szűrőpapír azért nem gyullad meg, mert a víz folyamatos hűtést biztosít. A program fizikai részének még két érdekes kísérlete volt, egy plexi lap és két mécses segítségével, (amelyből csak egyet gyújtottunk meg) használtuk ki a visszatükröződés okozta optikai csalódást. Végül egy egyszerű nagyító-tükör elkészítésével próbálkoztunk, gyertyaláng és kanál segítségével.

 
A labor új 3D nyomtatójának képe az emberi agyról
Az óra második felében kémiai úton próbáltuk a gyertyák lángját ellehetetleníteni. Egy tálba szódabikarbónát és ecetet tettünk majd ebbe a keverékbe raktuk a mécsest és próbáltuk azt meggyújtani, nem sok sikerrel, ugyanis a keletkező szén-dioxid miatt a kanóchoz közelébe sem tudtuk rakni a gyufát, mert az kiszorította onnan az oxigént, ezáltal kizárta az égés egyik fő feltételét.

Egy másik tálba vizet tettünk a mécsest meggyújtottuk majd egy poharat borítottunk rá. Az oxigén elfogyásával a vízszint megemelkedett a vákuum keletkezése következtében. Majd elvégeztük még egyszer a szódabikarbónás kísérletet csak most egy nagyobb edényben, aminek a teteje gumikesztyűvel volt lefedve egyik ujjából pedig egy cső lógott ki.

A kiáramló gázt egy tálba vezettük, amibe már be volt készítve egy „emeletes” illetve egy sima mécses. Először az alacsonyabban lévő láng aludt el, majd a magasabb is, ezt az okozza, hogy a szén-dioxid alulról tölti meg a teret. Végül lángfestéssel próbálkozhattunk, rendhagyó módon, természetesen a program főszereplőivel, a gyertyákkal.  
  
Kovács Kristóf 11.A

A gyertya csodái
 
A téli szünet kezdete előtt érdekes előadáson jártam a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban.
Az előadás főként a diákokat célozta meg, de sokat adott a tanároknak is.

Az előadás fő mondanivalója az égés folyamatának elemzése volt az égő gyertya példáján keresztül. Ez az egyszerű, mindenki által jól ismert jelenség lehetőséget nyújtott a fogalmak kiterjesztésére, az energiatermelő folyamatok általánosító bemutatására.
A diákok maguk végezték el a megfigyelések, kísérletek nagy részét, a magyarázatok aktív résztvevői voltak. A gyertya égésének összetettségén keresztül fizikai, kémiai, biológiai fogalmak tisztázódtak, megmutatva a természettudományok komplexitását.
 
Nézzünk meg egy égő gyertyát közelről! A gyertya lángja megolvasztja a paraffint. A megolvadt paraffint kis csészeként szilárd paraffin veszi körül, amely nem engedi elfolyni az olvadt paraffint. Ha egy gyertyában függőleges bevágások vannak, azon elfolyik az olvadt paraffin és a gyertya rosszul ég. Egyes díszgyertyák túl vastagok, és az ilyen gyertya elégése után oldalt sok paraffin marad vissza. Közelről látható az is, hogy a kanóc alja ázik a paraffinban, míg a kanóc teteje száraz. A hajszálcsövesség miatt a paraffin folyamatosan felszívódik a kanóc tetejére. Az olvadt paraffin egyre fogy, a láng lejjebb jön, és újabb paraffin olvad meg. A kanóc teteje belelóg a láng forró részébe és elég. Néha lehet olyan gyertyát is vásárolni, amely nem szívja fel jól az olvadt paraffint és emiatt túl kicsi a gyertya lángja. Olyan gyertyát is láttam már, amelynek nem égett el a kanóca és az üszkös csonkként felül kilógott a lángból. A kanóc tetején a paraffin elpárolog, a paraffin gőzök elbomlanak, és olefinek keletkeznek. Ezek az olefinek a gyertya lángjában elégnek.

A gyertya lángjának belsejében tehát éghető gázok vannak. Ezt egy egyszerű kísérlettel lehet bizonyítani: ha a gyertya lángjába üvegcsövet teszünk, az éghető gázokat ki lehet vezetni és azokat az üvegcső végén meg lehet gyújtani.

A bemutatott kísérletek közül az alábbi fogott meg a legjobban:
Vegyünk egy nagy pohár vizet gyertyatartónak. Egy nagyobb gyertya is végig el fog égni a vízben, épp úgy, mintha egy gyertyatartóban lenne. A gyertya aljába egy nagy szeget kell szúrni, akkorát hogy a súlya a gyertyát lehúzza a vízbe, de a víz ne érjen a kanóchoz. A gyertya, ahogy rövidebbre ég, könnyebbé válik, és lassan emelkedik.
A hideg víz hatására a gyertya lassabban olvad, ezért a láng egy kis űrt éget magának. Ez az űr is könnyebbé teszi a gyertyát, így a kanóc végig tud égni.
 
Befejezésül Michael Faraday egyik legnagyobb fizikus és vegyész 1860-ban tartott „Miről beszél a gyertya lángja” című előadásának záró sorai: „még csak azt kívánom nektek, hogy míg csak éltek, legyetek hasonlóak a gyertyához, hogy ti is fényt árasszatok a környezetetekre, minden tettetekben a gyertyaláng szépsége tükröződjék és kötelességeket hű teljesítésében szépet, jót, nemeset cselekedjetek az emberiségért."
 
Babócsi Balázs 9.A

Különös gyertyatartó
 
„Egy pohár víz mint gyertyatartó kétségkívül eléggé különös jószág. De bátran fogadhatsz rá, hogy egy jókora darab gyertya végig el fog égni a vízben, épp úgy, mintha a legrendesebb gyertyatartóban állana.” – Kezdi a kísérlet leírását Tom Tit, ez véleményem szerint elég egyértelműen leírja a kísérletet, régies szóhasználata ellenére.

Nézzük, mit kell tenned ahhoz, hogy a kísérletet te is végrehajtsd: „Szúrj a gyertyadarab aljába egy szeget, akképp számítva és próbálva ki a szeg súlyát, hogy a gyertyát egészen lehúzza a vízbe s a gyertyának fönt csak keskeny széle legyen szabadon, úgy mégis, hogy a víz be ne hatoljon a kanóchoz.”

Szóval, szúrjunk a gyertya aljába, egy olyan súlyú szeget, hogy a gyertyát lehúzza a vízbe és a gyertyának csak a teteje és a széle lógjon ki a vízből úgy, hogy a gyertya kanóca ne legyen vizes.

Továbbá ezt írja, hozza Tom Tit: „Az ekkép elhelyezett gyertyát meggyújtván, nyugodtan várhatod, hogy fogadásodat megnyered, bár- mennyire mondogassák is a nézők, hogy mihelyt a gyertya rövidebbre ég, be fog a víz hatolni a lánghoz. Az égés csakugyan mindinkább kurtábbá teszi a gyertyát, ámde egyszersmind könnyebbé. Tehát a mint rövidül, ép úgy emelkedik is lassanként. Ezenfölül a stearin, melyből a gyertya készült, a hideg víz hatása következtében a szélen lassabban fog olvadni, úgy hogy a láng egész kis vermet éget magának s ott lobog, mint rajzunkon a jobboldali kisebb ábra mutatja.

Ez az ür szintén könnyebbé teszi a gyertyát és hozzá járul ahhoz, hogy a kanócz egészen végig éghet. Ennek a különös gyertyatartónak néha még jó hasznát is lehet venni: ott, a hol az szükséges, hogy á világosság mindig egyforma magasságból áradjon. A közönséges gyertyatartóban a láng, a mint a gyertya fogy, egyre alacsonyabbról világit s ezen csak úgy lehet segíteni, ha folytonosan rakunk valamit a gyertyatartó alá. Vizes poharunkban pedig, mint láttuk, a láng folyvást ugyanegy magasságban marad.” Véleménye szerint ez is magáért beszél.   

 
Forrás: Tom Tit száz kísérlete és produkciója  
Szombathely, 2017. december 20.
Füst Ákos 9.A


Különös gyertyatartó

KépkivágásA keddi napon pár iskolatársammal egy remek órában volt részünk. Ahol az első felében a fizikáról második felében a kémiáról volt szó. A két tanárnő érdekes és az iskolához kapcsolódóan  „száz éves” kísérleteket mutattak be. Így karácsonyhoz közeledve mintsem jobb kísérleti tárgy egy gyertya . Nekem a különös gyertyatartó címmel ellátott kísérlet tetszett a legjobban , ahol is  egy gyertya a vízben lebeg függőlegesen így azt meggyújtva egy felettébb frappáns megoldású gyertyatartót kaphatunk. A kísérlet felettébb egyszerű, mindössze egy gyertyára és az aljában elhelyezett csavarra van szükség illetve egy pohár vízre.

Ha a csavart ügyesen beszúrjuk a gyertya aljába akkor nem fog eldőlni. Ezt a kísérletet Tom Tit száz kísérletéhez fűzhetjük . Illetve az ő idézete „Az ekképp elhelyezett gyertyát meggyújtván, nyugodtan várhatod, hogy fogadásodat megnyered, bár- mennyire mondogassák is a nézők, hogy mihelyt a gyertya rövidebbre ég, be fog a víz hatolni a lánghoz.

Az égés csakugyan mindinkább kurtábbá teszi a gyertyát, ámde egyszersmind könnyebbé. Tehát a mint rövidül, ép úgy emelkedik is lassanként. Ezenfölül a stearin, melyből a gyertya készült, a hideg víz hatása következtében a szélen lassabban fog olvadni, úgy hogy a láng egész kis vermet éget magának s ott lobog, mint rajzunkon a jobboldali kisebb ábra mutatja. Ez az űr szintén könnyebbé teszi a gyertyát és hozzá járul ahhoz, hogy a kanóc egészen végig éghet. Ennek a különös gyertyatartónak néha még jó hasznát is lehet venni: ott, a hol az szükséges, hogy á világosság mindig egyforma magasságból áradjon. A közönséges gyertyatartóban a láng, a mint a gyertya fogy, egyre alacsonyabbról világit s ezen csak úgy lehet segíteni, ha folytonosan rakunk valamit a gyertyatartó alá. Vizes poharunkban pedig, mint láttuk, a láng folyvást ugyanegy magasságban marad.”
                                  
Tóth Bence  9.A
 

Hírek, aktualitások

Eseménynaptár

Hasznos linkek