A
Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematika Kutatóintézet Didaktikai Csoportjának felhívásában egy olyan kísérleti programba hívta a kilencedikes diákokat, amely programnak az a célja, hogy a matematikával aktívan foglalkozó középiskolás diákok körét bővítse, valamint megismertesse a diákokkal a matematikai gondolkodás örömét, és rábukkanjon a kiemelkedő képességű tanulókra.
A kísérleti program két részből áll. 2017 tavaszi félévében iskolák felkeresésére helyezik a hangsúlyt, hogy ott minél több érdeklődő diákot bevonva, a szokásostól eltérő módon foglalkozzanak a matematikával.
A program második részében pedig az így velük kapcsolatba kerülő diákok számára egy intenzív, kétéves, tehetséggondozó foglalkozássorozatot szerveznek 2017 őszétől.
2017. április 26-án jött el a
Gondolkodás Öröme Alapítvány matematika tanára Szűcs Gábor, hogy három tanórán át tíz Kanizsais 9.K osztályos és két Waldorfos diáknak matekórát tartson. Persze ez nem szokványos matekórák voltak, hiszen a bevezető villámkérdések helyes válaszaiért pontokat lehetett kapni, a pontokat pedig a feladatsor végén csokira lehetett beváltani!
A villámkérdések után gondolkodtató példák következtek, majd egy játék, amely Nim néven közismert.
Az iskolai gyakorlattól eltérő szemlélettel (is) találkoztak a diákok, itt nem minden kérdésre kaptak választ, maradt gondolkozni való nyitott kérdés az órák után bőven. Szűcs Gábort idézve: „Ha találkozol egy matematikai problémával, akkor elképzelhető, hogy nem ismered ennek a megoldását. Elkezdesz gondolkozni, töprengsz, számolsz, de lehet, hogy ezután is pont ott vagy, mint az elején, lehet, hogy a gondolkozás után sem tudod a matematikai probléma megoldását…”
Persze akadt szép számmal olyan feladat, amelyet tanulóink ügyesen meg tudtak oldani. Most bemutatok ezekből párat. Aki a feladványok megoldásait (indoklással együtt!) leadja a laborba május 10-ig, értékes ajándékra számíthat.
Hát akkor lássuk a példákat!
1. |
Repüljünk el képzeletben egy kastélyhoz. Az itt lakó gróf éppen lovagi tornát hirdetett. Bár ezt a tornát nem karddal és lándzsával vívják, mégis véres kimenetele lehet… A gróf ugyanis két ajtót mutat a lovagoknak, s elmondja, hogy az ajtók mögött a szobákban vagy kincs van elrejtve vagy egy tigris. Akár mindkét szobában… Az ajtókra feliratokat ragasztottak: |
1.ajtó
ITT KINCS
OTT TIGRIS |
2.ajtó
AZ EGYIK SZOBÁBAN KINCS VAN,
A MÁSIK SZOBÁBAN TIGRIS VAN
|
|
A gróf még azt is elárulta, hogy az egyik felirat igaz, a másik hamis.
Melyik ajtón lépjen be, ha a kincset szeretné megtalálni?
|
2. |
a) A gróf elvezette a lovagokat a saját lakosztályába. Megmutatta azt a régi perzsaszőnyegét, amely 9 méter hosszú és 5 méter széles. A grófnak 9 gyereke van s úgy gondolta, hogy örökségül ad nekik szőnyegből egy – egy téglalap alakú darabot, olyat, amelynek az oldalai (méterben mérve) egész számúak. Ám a grófi csemeték nagyon büszkék, nem viselnék el, ha ugyanakkora szőnyegdarabot kapnának…
Ehhez a felosztáshoz kért most segítséget a gróf a lovagoktól. Feldarabolható így a szőnyeg?
|
b) Egy év múlva arra járt ismét a lovag. Megtudta, hogy a gróféknak született egy újabb gyermeke. Elgondolkozott azon, ha a szőnyeget most a 10 gyermek részére kellene felosztani, akkor vajon megoldható lenne-e a feldarabolás a korábbi feltételek mellett?
|
3. |
Míg a lovag a grófra várt, meghallotta, hogy két kertész beszélget:
- Képzeld – mesélte az egyik-, nekem sikerült úgy elütetnem a narancs és a citromfáimat, hogy minden narancsfától 1-1 méterre legalább két citromfa legyen és a narancs és a citromfák száma mégis pontosan ugyan annyi.
- Az semmi - dicsekedett a másik. – Én is el tudtam így ültetni a fáimat, de az én kertemben a gróf úr kérésére több a narancsfa, mint a citromfa!
Hogyan ültethették a fáikat a kertészek?
|