VARÁZSINGÁK a Csodák Folyosóján is

Mi, vasiak két varázsingát is közel érezhetünk magunkhoz.
Az egyiket Foucault modellje alapján Európában harmadikként a szombathelyi Székesegyházban Gothard Jenő és Kuncz Adolf indította el 1880 - ban.  A másikat Eötvös Loránd vitte fel a Ság hegy platójára és próbálta ki 1891 – ben. Az általa tervezett, gravitációs mérésekre alkalmas - és róla elnevezett - inga aztán sokat segített például az olajmezők föltérképezésében.

Leon Foucault 200 éve született, Eötvös Loránd pedig 100 éve halt meg. A két tudósra és híres inga kísérleteikre emlékezünk a KDG- ben a Csodák folyosóján a 2019. szeptember 17 – én 9 órakor nyíló interaktív kiállításunkkal.

A XIX. században mindössze hárman tudták kivitelezni a Foucault-féle kísérletet. Maga Foucault (ejtsd: Fukó) 1850-ben, a később Nobel díjat is begyűjtő holland fizikus, Kamerlingh Onnes 1879-ben és Kunc Adolf, 1880-ban. A kísérlet a Föld tengely körüli forgásnak egyik bizonyítékát szolgáltatta. Lényege, hogy egy nagyon hosszú, lengési síkjában szabadon elforduló inga mozgását figyeljük. A Föld forgása miatt a fellépő Coriolis-erő elfordítja az inga lengési síkját és ez az inga által homokba rajzolt nyomvonalakon jól látható.

A Föld szinte bármely pontján (az Egyenlítő kivételével) fellógatott ingán megfigyelhető, ahogy a lengés síkja lassan elfordul. A sarkokon a lengési sík egy nap alatt teljesen körbefordul. A valóságban nem a lengési sík változik, hanem a Föld fordul el az inga alatt, Newton első törvényének megfelelően. Más szélességeken a sík forgási sebessége arányos a szélességi fok szinuszával, tehát például 45°-on minden 1,41 napban, 30°-on kétnaponta fordul teljesen körbe.

A 130 évvel ezelőtti szombathelyi ingakísérlet a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlésének leglátványosabb eleme volt, emellett az orvosok egy telefonra is rácsodálkozhattak, hiszen egy 2 kilométerre lévő obszervatóriummal beszélhettek, ami akkoriban szenzációnak számított. A 30 méter hosszú, a Székesegyház legmagasabb kupolájában felfüggesztett ingával végzett kísérletet a fizikatudomány történetében is számon tartják. Az itteni kísérletet már többször megismételték.

Eötvös Lorándnak kultusza van Celldömölkön: a Ság hegyen emlékoszlop jelzi, hogy a jeles fizikus anno ezt a helyet választotta mérései helyszínéül. A Vulkánházban az Eötvös-inga is alaposan szemügyre vehető és egykor a város egyik általános iskolája Eötvös Loránd nevét viselte.

Eötvös Loránd egyébként körülbelül négy évtizeden át foglalkozott a gravitációs terekkel, felfedezéseinek köszönhetően született meg a modern gyakorlati geofizika.

Az első Eötvös-inga 1891 májusában készült el. Műszerét maga Eötvös ilyen plasztikusan, szemléletesen mutatja be: “Egyszerű egyenes vessző az az eszköz, melyet én használtam, végein különösen megterhelve és fémtokba zárva, hogy ne zavarja se a levegő háborgása, se a hideg és meleg váltakozása. E vesszőre minden tömeg a közelben és a távolban kifejti irányító hatását, de a drót, melyre fel van függesztve, e hatásnak ellenáll és ellenállva megcsavarodik, e csavarodásával a reá ható erőknek biztos mértéket adván. A Coulomb-féle mérleg különös alakban, annyi az egész. Egyszerű, mint Hamlet fuvolája, csak játszani kell tudni rajta, és miként abból a zenész gyönyörködtető változásokat tud kicsalni, úgy ebből a fizikus, a maga nem kisebb gyönyörűségére, kiolvashatja a nehézségnek legfinomabb változásait. Ilymódon a földkéreg oly mélységeibe pillanthatunk be, ahová szemünk nem hatolhat és fúróink el nem érnek. “


--------------------------

Leon Foucault 200 éve született, Eötvös Loránd pedig 100 éve halt meg.
A két tudósra és híres inga kísérleteikre emlékeztünk a KDG - ben a Csodák folyosóján a 2019. szeptember 17 – én a második tanórában megnyitott interaktív kiállításunkkal és előadásunkkal.

Bár a két ünnepelt tudós legnagyobb szakmai sikerét az ingáik jelentik, mi bemutattunk egy – egy kísérletet, egyszerűbb mérést, hogy néhány más kutatási területükről is tájékoztattuk a diákokat.

1849-ben Fizeau fogaskerekes tárcsákkal megmérte a fény sebességét levegőben, majd Foucault finomította az eljárást, (a fogaskerekeket forgó tükrökkel váltotta fel), így a fénysebességet vízben (később más anyagokban) is megmérhették. Mi lézeres távolságmérővel mértük meg a FizKapun található leírás alapján a fény sebességét vízben.

Gimnáziumban végzett kísérleteink leírását a Beszámoló KDG  VARÁZSINGÁK a Csodák Folyosóján is  - 2019 linkre kattintva olvashatják el.