Vízválságtól a fenntartható fejlődésig
A Kanizsai Dorottya Gimnázium több, mint száz éves történetében még sohasem fordult elő, hogy az ország elnöke felkereste volna az iskolát.
Évek óta vártuk ezt a jeles eseményt, amelyet a covid miatt többször is el kellett halasztani. A mai napon, 2022. szeptember 21-én, végre elérkezett a pillanat, és meghallgathattuk Áder János köztársasági elnök előadását, amelynek középpontjában a víz állt.
Milyen világban élünk? Mi határozza meg a jelenlegi és a jövő generációk életét? – hangzott a felvezető kérdés. Mindennek a hátterében ott van a demográfiai robbanás. A Föld lakossága az elmúlt 100 évben hihetetlen mértékben gyarapodott. Míg a kezdetektől 1920-ig 2 milliárdra emelkedett a népesség, addig 1920-tól napjainkig kb. 8 milliárdra, és 2050-ig várhatóan elérjük a 10 milliárdot. Ennek következménye a fogyasztás és környezeti terhelés még a népességszámnál is nagyobb mértékű növekedése, ami a vízstressz fokozódásához is vezet.
Az interaktív előadás itt egy mobiltelefonos szavazással folytatódott. Négy lehetőség közül kellett eldönteni, melyik a helyes válasz a következő kérdésre: Mennyi a felszíni, folyékony, könnyen hozzáférhető édesvíz aránya a Föld vízkészletéből? A jó választ nagyon kevesen találták el, mert hihetetlenül alacsony ez a szám, mindössze 0,007%, amit a szakemberek körében „hidrológiai James Bond aránynak” neveznek. Elnök úr egy szemléletes kísérlettel be is mutatta ezt az arányt, ami annyit jelent, mint egyetlen cseppnyi víz egy 6 literes fazékban.
A víz három drámája, ha sok, ha kevés, illetve ha szennyezett. A jövőben Magyarországnak is egyre gyakrabban kell ezekkel szembenéznie.
A szennyezett víz hatalmas problémát okoz. Egy újabb szavazás után kiderült, hogy a világon másodpercenként 20000 italos műanyagpalackot gyártanak, amelynek jelentős része vizeinkben végzi. A Tiszán keresztül hozzámk is rengeteg PET palack érkezik a szomszéd országokból, amelyek eltávolítására többféle módszert is kidolgoztak. (Terelő gépsor, Tiszai PET Kupa) A Magyarországon megvásárolható italos palackok 2024-től betétdíjasok lesznek, ami remélhetőleg szintén csökkenti ezt a típusú szennyezést. Egy másik gond, hogy a fejlődő országokban a szennyvíz 80%-a tisztítás nélkül kerül vissza a természetbe.
A kevés víz drámáját éljük Magyarországon évek óta, hisz ez a 3. aszályos év. Rekord alacsony a termés, és még az is előfordulhat, amire még soha nem volt példa, hogy hazánk kukoricából importra szorul. Idén 120 víztest száradt ki az országban, drámaian csökkent a Fertő tó és a Velencei tó vízszintje, erdőtüzek, bozóttüzek pusztítottak. És sajnos nem csak nálunk van ez így, az aszály egyszerre sújtja Európát, Kínát és az Egyesült Államokat, ami egyes országokban éhínséghez vezethet.
 |
 |
 |
Ugyanakkor a sok víz is gondot okoz. Van, hogy néhány óra alatt annyi csapadék hullik, mint máskor egy hónap alatt, ami villámáradásokhoz, földcsuszamlásokhoz vezet. Erre éppen egy hete láthattunk példát Olaszországban és Horvátországban is.
Hogy mit tehetünk mindezek ellen? Valószínűleg egyre gyakrabban halljuk majd azt a szót, hogy alkalmazkodás. Persze nem ülhetünk karba tett kézzel. Budapesten már többször megrendezésre került a Víz Világtalálkozó, illetve életre hívták a PLANET Budapest Fenntarthatósági Expót, ahol új lehetőségeket mutattak be a problémák kezelésére, mint például a drónos permetezést, illetve a víz növényekkel való tisztítását.
Áder János egy újabb kérdést tett fel a diákságnak: Milyen pálya iránt érdeklődsz az érettségi után? Néhány kiemelt foglalkozás, pl. informatikus, mérnök, orvos, jogász, tanár mellett az egyéb kategóriát is lehetett választani. Ezt követően elnök úr néhány példával érzékeltette, hogy bármit is választ az ember, tehet, sőt tennie kell azért, hogy fenntartható legyen az a világ, az a Magyarország, amit ma ismerünk.
De a mindennapi életben is változtatnunk kell a szokásainkon. Meg kell szüntetni az élelmiszer-pazarlást, hisz manapság a megvásárolt élelmiszer harmada a kukába kerül. A használt étolajat leadhatjuk a MOL kutaknál, ahelyett, hogy a lefolyóba öntenénk, spórolhatunk a fűtéssel, illetve gondolkodhatunk új módszereken, amelyekkel csökkentjük ökológiai lábnyomunkat.
A diákság nagy figyelemmel hallgatta az előadást, s ahogy a zárszóban igazgató úr megfogalmazta, mindenkinek megszólalt a lelkiismerete és elgondolkodott, mi az, amin változtatni tud és változtatnia kell, hogy a világ később is legalább olyan szép és legalább annyira élhető legyen, mint ma.
Az előadás végén meghallgattuk a Love Song to the Earth című dalt.
| 2022. szeptember 27. | Lovassné Vass Enoikő |
Hírek, aktualitások
Eseménynaptár
Hasznos linkek
