A Petőfi év margójára

A 10. B osztály a Petőfi évhez kapcsolódva február végén Budapestre látogatott. Mint minden kirándulásunkról, erről is született élménybeszámoló.

Kora reggel indultunk Budapestre, ugyanis hosszú napnak néztünk elébe.
Beérkezésünk után az Országházat vettük célba, de még rengeteg időnk volt körbenézni a Parlament környékén, ahol érdekes emlékhelyek találhatóak. Nagy szerencsénkre Kissné Németh Eszter, történelem tanárnőnk is velünk tartott, így ezen emlékhelyek történetéről is érdekességeket tudhattunk meg. Többek között, hogy miért sorakoznak a Duna partján cipők, vagy épp ki volt gróf Andrássy Gyula és gróf Tisza István. Megtekintettük a közelben található Az Összetartozás Emlékhelye építményt, mely nem is olyan rég, Trianon 100 éves évfordulójára készült el az Alkotmány utcában, illetve a Kossuth tér rekonstruált szobrait.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Cip%C5%91k_a_Duna-parton
https://www.oeh.hu/
https://www.parlament.hu/web/orszaghaz/a-kossuth-ter-rekonstrukcioja

Mindannyian örültünk, mikor végre bejuthattunk a Parlamentbe, ami bár hétköznap volt, rendkívül sok érdeklődőt vonzott magához. Nem meglepő, hisz az épület, sokadjára látogatva is, rendkívül impozáns látványt nyújtott mind kívül, mind belül. Egy 45 perces vezetés során megcsodálhattuk Steindl Imre építészeti remekművét, amely eklektikus stílusban épült, és már több, mint száz éve Magyarország egyik jelképe. Nem csoda hát, hogy az UNESCO világörökség részét képezi.
 

Dél körül érkeztünk az Örs vezér térre, ahol az ott található hatalmas pláza lehetőségeit kihasználva mindannyian a számunkra érdekesnek talált boltok felé vettük az irányt. Ezek után nem ért meglepetésként bennünket, hogy mire az utolsó állomásunkhoz, a Petőfi Irodalmi Múzeumba érkeztünk, mindannyian kimerültünk. De büszke vagyok az osztályomra, hogy ilyen pillanatokban is megtalálja számára a megfelelő megoldást!

Mi köt le leginkább egy 16-17 évest? Szerintem nem sokan gondolnák, hogy pont egy játszótér. Azonban a 10. B osztály mindenhol jól érzi magát. Ennek köszönhetően a múzeum kertjében található játszótér potenciális pihenőhelyként szolgált számunkra, ahol időt szakíthattunk a feltöltődésre. (Gyerek csak egyszer volt az ember, onnantól meg ritka visszaeső. :) ) Végül újult erővel vetettük bele magunkat az irodalom világába.

Lelkes vezetőnktől sok olyan dolgot tudtunk meg a költőről és a korabeli társadalomról, amivel eddig nem találkoztunk tanulmányaink során. A kiállítótermekben megismerkedhettünk a Petőfi Társaság munkájával, az emberekkel, akikkel a költő kapcsolatban állt, költészetének jelentőségével és inspirációjával. Hallottunk például a költő kultuszáról, Petőfi használati tárgyairól és szerelméről Szendrei Júliáról. Ezek mellett megtudtuk azt is, hogy Petőfi mennyivel jobban szerette a vidéket a nagyvárosoknál és azt is, hogy lelkesítően hatott a verseivel.

Mielőtt az állomásra indultunk volna megálltunk a Nemzeti Múzeum előtt. Itt, ha akadt volna bátor jelentkező, eljátszhatta volna Petőfit, miközben a Nemzeti dalt szavalja.

A vonatra mind fáradtan, de élményekkel telve szálltunk fel. Mindezek után elindultunk hazafelé, ezzel lezárva sokadik, de biztosan nem utolsó budapesti kirándulásunkat. Sok érdekes és hasznos dolgot tanultunk, reméljük a következő kirándulásunk is hasonlóan izgalmas lesz.

 

---

Egy kis kiegészítés a fenti, jól sikerült beszámolóhoz:

Budapesti Kirándulás 2023.02.21-én

Miután megnéztük a Parlament előtti szobrokat, látnivalókat, utunk az Országházba vezetett. A neogótikus stílusban épült monumentális építmény látványa szavakkal nem leírható.  A monumentális épület gazdagon díszített (többek között román és gótikus elemek is megfigyelhetők rajta), és sokak szerint a londoni parlamenttel mutat kapcsolatot. Érdekesség még, hogy annak ellenére, hogy elsőre milyen soknak tűnhet a benn látható arany mennyisége, valójában csak a mennyezeten használtak valódit, a többi részen csupán aranyfestéket használtak. Az épület talán leggyönyörűbb része a kupolaterem volt, ami a járda szintjétől mérve csaknem 96 méter magas, és egy hatalmas csillár világítja be az általa képzett teret. A Parlament ezen részén találhatók a koronázási kellékek is. Az Országgyűlés színhelyével is megismerkedhettünk, és sok érdekes új információra tettünk szert. Meséltek nekünk az Országház építéséről, a szobákról és termekről, sőt még a fűtési rendszerről is szó esett.

A szabadprogram után a Petőfi Irodalmi Múzeum következett. Itt érdekes módon nem Petőfi életét időrendi sorrendben végigkövetve, hanem különböző tematika szerint berendezett termeken haladhattunk keresztül.Vezetőnktől sok érdekes dolgot tudtunk meg, például, hogy Petőfi egy szlovák nemzetiségű családból származott. Gyenge fizikuma miatt szülei taníttatni szerették volna, és mindig a legjobb iskolákba küldték.

 
Az első teremben Petőfivel kapcsolatos tárgyakkal ismerkedhettünk, (láthattuk például Prier Kornélia tintatartóját) meg és azt is megtudtuk, hogy a szabadságharc leverése után Petőfi eleinte tabu téma volt és egy mozgalom keretében gyűjtötték össze az életével kapcsolatos dolgokat és használati tárgyait. A következő a kötelek-terem volt, amelyet csillagok díszítenek annak a hiedelemnek a jegyében, miszerint, ha az emberek meghalnak, csillagok lesznek.

Ezután a róna terembe érkeztünk és meghallgathattuk a költő Alföld című versét. Itt festményeket láthattunk, amelyek Petőfi tájköltészetéhez kapcsolódnak. A következő terem a tisztes polgári otthont mutatja be, illetve a vidék és város közti különbséget. Festmények is találhatóak itt, amelyek a korabeli kultúráról, erotikáról és a nagy pesti árvízről szóltak. Az utolsó terem az áldozat címet viselte. Ez Petőfinek az áldozathozó személyiségéről szól. Megtudhattuk, hogy verseit nem elolvasásra, hanem elmondásra szánta, nyelvezetük ezért nevezhető viszonylag egyszerűnek. Volt egy olyan terem is, ahol interaktív közösségi játékokkal próbálhattuk ki a Petőfi korabeli nyomtatást, vagy éppenséggel egy akkori kávézóba nyerhettünk betekintést, és avatkozhattunk bele annak történéseibe.
   

2023. március 08.

---