Dr. Pável Ágostonra emlékező kiállítás nyílt a 100 éves KDG-ben
Igazgató úr köszöntötte a jelenlévőket, külön tisztelettel dr. Simonné Pável Juditot, Dr. Pável Ágoston lányát, majd pár mondatban beszélt Pável Ágoston életéről és munkásságáról, aki 1920-tól 1933-ig tanított iskolánkban.
Dr. Pável Ágoston vend családban született, kettős identitását – szlovén és magyar – mindig büszkén vállalta. Gimnáziumi tanulmányait Szentgotthárdon kezdte, de Szombathelyen érettségizett le.
A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-latin szakát végezte el, 1911-ben lediplomázott majd két évvel később doktori címet szerzett. Több helyen is tanított, mielőtt visszakerült Szombathelyre. Könyvtáros, muzeológus, nyelvész, irodalmár, folyóirat szerkesztő, költő, műfordító, néprajzos, egyetemi tanár volt – nyugodt szívvel nevezhetjük polihisztornak.
1914-ben megnősült. Egy fia és egy lánya született. Lánya, Simonné Pável Judit sokat tett édesapja emlékének megőrzéséért. Gimnáziumunk tanulója volt 7 évig, majd történelem-ének szakos tanári diplomát szerzett. Igazgató úr elmondta, hogy őt is tanította általános iskolában - tüneményes tanárnéni volt, vezette az énekkart, és a diákok nagyon szerették Judit nénit.
Ezután Pável Judit kapta meg a szót. Kedvesen köszöntött mindenkit, majd egy kötetlen, meleg hangulatú előadásban beszélt édesapjáról, felidézve azt a 13 évet, amit Pável Ágoston tanárként töltött ebben az épületben. Pável tanár úr szerette ezeket az éveket, a kiállítás sok szép emléket őriz belőlük: kirándulási képeket, mulatságos aranyköpéseket.
Kiváló magyartanár volt, óráit jó hangulat jellemezte. Lelkesedése átragadt diákjaira, mert nem csak feleltetett és számonkért, hanem olyan érzéssel beszélt az irodalom órákon, „ahogy csak magyar költő tud magyar költőről” – hiszen rokonlelkek voltak.
Első osztályának tagja volt Szemző Magda, aki később is visszaemlékezett a tanár és diákjai közötti jó kapcsolatra. Ő Pável Ágostontól nyerte az irodalom nagy szeretetét.
Akkoriban más volt a társadalom felépítése, ezért csak hat-hét lány tanult tovább egyetemen, többnyire tanári pályán.
A tanár úr időt és fáradságot nem sajnálva rendbe tette a szombathelyi Berzsenyi Könyvtárat. A könyvek rendszerezésében délutánonként diákjai is segítettek. Az 1929-ben megjelent katalógusban név szerint is megemlítette a lányokat.
Több fiatal költőnek segített elindulni az irodalmi pályán, például Gazdag Erzsinek és Weöres Sándornak. Weöres Sándor egy időben kosztos volt Páveléknél, és jó viszonyuk később is fennmaradt.
Judit néni elmondta, milyen fontosnak tartja a hagyományőrzést, hiszen aki őrzi a hagyományokat, az tud újat teremteni. Ezért hálás iskolánknak, hogy otthont adott ennek a kiállításnak, és köszönetet mondott tanárainknak, hogy létrehozták. Szívből kívánta, hogy a tanárok és diákok köréből továbbra is szülessenek itt olyan csodák, olyan emberi csodák, amelyek szívből fakadnak. „A jó tanár emberséget is tanít” – tette hozzá.
A megható szavak után Molnár József tanár úr felkonferálta a megnyitót záró rövid műsort: Pável Ágoston „A csodák idelenn születnek” című versét Manga Vivian 10. c osztályos tanuló szavalta el, ’Az ifjú Márkó’ című, gitárral kísért muravidéki szlovén népi balladát pedig Mukics Dusán előadásában hallgattuk meg. Végezetül a könyvtárban megnézhettünk egy Pável Ágoston életéről szóló kisfilmet.
Érdemes megnézni a kiállítást, számtalan érdekességgel találkozhatunk. A tárlókban Pável Ágoston személyes tárgyait láthatjuk, a tablókon pedig az életéről olvashatunk magyar, szlovén és német nyelven is. Könnyen belefeledkezik az ember a kiállított emlékek nézegetésébe. A mottót pedig a szívünkben vihetjük haza: „A csodák idelenn születnek” - Hidd el!