Ágota és a pesszimizmus

Sümegi István filozófus utalt így november 21-i előadásában Ágota Kristófra, aki 1954-ben a Kanizsai Gimnáziumban érettségizett, majd külföldön híres íróvá vált.

Az írónő neve ismerősen csenghet diákjaink számára, hiszen a múlt csütörtöki már a sokadik, az ő tiszteletére létrehozott rendezvény volt. Gondolhatunk itt például a pár évvel ezelőtti Kristóf Ágota konferenciára, A nagy füzet című művéből készített film közös megtekintésére, az akkor még életben lévő öccsének a gimnáziumban tett látogatására, vagy a kapcsolódó rendszeres előadásokra. Sokan ismerik már az élettörténetét, és a művei közül – melyeket Svájcban, francia nyelven írt - mindenekelőtt a Trilógia első részét, A nagy füzetet.
 
Iskolánk falain kívül is kialakult körülötte egy komolyabb kultusz, a „kisváros” (Kőszeg) és a „nagyváros” (Szombathely) egy időben szinte vetélkedni látszott az emlékezetén. Szellemi örökségének gondozását pedig régóta szívügyének tekinti dr. Czetter Ibolya főiskolai tanár, az ELTE BDPK Magyar Irodalomtudományi Tanszékének vezetője. Neki köszönhető a november 21-i felolvasóülés ötlete és megszervezése is.

A szakmai program a Berzsenyi Könyvtárban volt, az esemény előtti ráhangolódás azonban a gimnáziumban, Kristóf Ágota érettségi tablója előtt kezdődött. Merklin Ferenc igazgató rövid beszédében utalt az életút ide vonatkozó fontosabb momentumaira.

Ezután az iskola bejáratánál függő emléktáblához vonultunk, ahol A nagy füzetből hallottunk kis ízelítőt. Nagy Jázmin (9.a) a regény legelső sorait, a megérkezés perceit olvasta fel.

Aztán egy valódi ikerpár erősítette az illúziót: Schmolczer Balázs és Barnabás 9.a osztályos tanulók jelenítették meg a könyvben szereplő ikreket.

A fiúk ünneplőbe öltözve, a jólnevelt kiskamaszokat hitelesen megidézve tudták azt sugallni, hogy az eredetileg védett, harmonikus családi légkörből érkező gyerekeknek tényleg hosszú ideig tartó, tudatos „edzésre” volt szükségük, hogy lelkileg és fizikailag is megerősítsék magukat. Azt a jelenetet mutatták be, amelyet az emléktábla is ábrázol, amelyen az ikerpár tagjai a süketséget és vakságot gyakorolják, a könyv szerint ez is a túlélést, a rideg háborús viszonyokhoz való igazodást szolgálja.

Kristóf Ágota gimnazista korában a mai Brenner Kollégium lakója volt. Útban a könyvtár felé ezt a helyszínt is megtekinthették a résztvevők, bemehettünk a díszterembe és a gyönyörű kápolnába is.

A mai látogatót megragadja a falakból áradó ódon hangulat, az írónő számára azonban az itt töltött évek nem voltak kellemesek, ez az időszak a család szétesésével, a nélkülözéssel és a szigorú fegyelemmel volt egyenlő. Moldvai Dóra (12.k) és Boda Mirtill (11.b) Az analfabéta című önéletírásból vett idézetekkel érzékeltette akkori kiszolgáltatottságát és keserűségét. 

Végül a könyvtárban három tartalmas előadással zárult a program: Sümegi István A nagy füzet által ábrázolt háborús világról, annak sajátos etikájáról, Sághy Miklós A Nagy Füzet filmadaptációjáról, dr. Czetter Ibolya pedig Ágota Kristóf magyarországi recepciójáról beszélt.
                             

Az eseményről a VAOL is cikket írt.