Háború a szomszédunkban

Háború! Nem hittük, hogy a 21. században, Európában sor kerülhet rá. Most is alig hisszük. Érthetetlen, hogy a problémák megoldására miért nem találnak más módszert. Persze a „nagyok” távol vannak a beomló falaktól, a robbanásoktól, a haláltól. De a kis emberek elveszítik mindenüket, gyakran az életüket is.

Egyik pillanatról a másikra minden megváltozott. A hétköznapi gondok eltűntek, helyükbe lépett a rettegés, a menekülés, az ismeretlentől való félelem. Mi itt egyelőre nem értjük, nem érthetjük, milyen lehet mindez.

Pár éve jártunk Kárpátalján. Békés volt és gyönyörű. Készültem visszamenni. 40 gyerekkel. Megmutatni nekik, hol jöttek be a magyarok, miért döntött Árpád a maradás mellett. Milyen értékeket őriznek az ottani magyarok. De most nem lehet. Háború van.

Segíteni kell azoknak, akik mindenüket hátrahagyva mentik a menthetőt, a jövőt, gyermekeiket. Az élet az, ami fontos. Meg az, hogy segítsünk, ha tudunk.

Vass Péter Bexter ugyan nem járt a Kanizsaiba, mégis évek óta rendszeresen részt vesz a különböző programokon. Így nem volt kétség, hogy felhívására a Kanizsai Dorottya Gimnázium is gyűjtésbe kezdett, hisz személye garanciát jelentett arra, hogy az összegyűjtött adományok célba érnek. Sok minden gyűlt össze a pelenkától a konzerveken át a babasamponig. Csak remélni tudjuk, hogy egy parányival könnyebbé tudtuk tenni a menekülők életét.

Nagyon szeretnénk segíteni ismerőseinknek is, akik ott maradtak Kárpátalján. A gyerekeknek és felnőtteknek, akiket pár évvel ezelőtt megismertünk és a szívünkbe zártunk. Keressük, és remélhetőleg megtaláljuk ennek a módját! Addig is köszönjük mindenkinek, aki meghallotta a hívó szót!