Dorottya báli szösszenet
A Kanizsai Dorottya Gimnáziumban hosszú évtizedek óta minden évben megrendezésre kerül a Dorottya-bál, rendszerint a Dorottya névnaphoz kötődően. A bál ötletét egyrészt az iskola névadója, Kanizsai Dorottya adta, másrészt kapcsolódás fedezhető fel Csokonai Vitéz Mihály, Dorottya című vígeposzához.
|
A Dorottya gyönyörű név,
nézzük, honnan is ered! A Dorottya név a görög Dorotheosz női változatának, a Dorotheának magyarosított alakja. Jelentése: Isten ajándéka. Állítólag úgy keletkezett, hogy egy ókeresztény lány apját Dorus-nak, anyját pedig Thea-nak hívták, és kereszteléskor ebből a két névből alkották meg a lány nevét.
Dorothea, vagyis Dorottya, Dorus három leánya közül legkisebbként Kappadókiában látta meg a napvilágot. A helyi uralkodó beleszeretett. Igen ám, de a leány ellenállt, mondván, hogy ő Krisztus jegyese. Ezért a kényúr forró ónnal teli kádba vettette, de Dorottya sértetlen maradt. Ezt követően kilenc napig börtönben szenvedett. Ott angyalok táplálták, amitől szebb lett, mint valaha. Miután továbbra sem engedett hitéből, sőt, azt állította, hogy Jézus kertjében szokott rózsát és almát szedni, kínzói vasgerebennel szaggatták. Mielőtt lefejezték, bírája gúnyosan azt kérte tőle, hogy égi jegyesétől küldessen neki azokból a rózsákból és almákból. A legenda szerint a kivégzés után egy égi küldönc meg is jelent a bírónál virágokkal és gyümölccsel teli kosárral, mire az a csoda láttán megtért. Dorottya, a „Tavaszi Rózsa" – így nevezték a hozzá imádkozók – e csoda lévén lett a kertészek és virágárusok védőszentje.  A keresztény egyház egykori női vértanújának február 6-i emléknapja a magyar hagyományban dologtiltó és időjós napnak számított. A Felvidéken például Dorottya-napkor nem varrhattak az asszonyok. Ha esett az eső, annak nagyon örültek a juhászok, mivel ez számukra azt jelezte, hogy sok juhtejre számíthatnak. |
Nyilvános iskolák híján a régebbi korok előkelőségei leányaikat más nemesekhez küldték taníttatni.Kanizsai Dorottya háza igencsak népszerű volt, mert a nagyasszony több nyelvet beszélő, műveltségében messze kortársait meghaladó, szépen öltözködő, nagyvonalú, adakozó, kellemes, szívélyes hölgy volt.
A legmagasabb körökben, királyi udvarokban is otthonosan mozgott, s a társadalmi érintkezésben is mintaszerű volt, jó példaként szolgált tehát a felnövekvő ifjúságnak.
A legmagasabb körökben, királyi udvarokban is otthonosan mozgott, s a társadalmi érintkezésben is mintaszerű volt, jó példaként szolgált tehát a felnövekvő ifjúságnak.
A mohácsi vész után még férfiak sem merészkedtek a borzalmas csatamező közelébe, nem hogy asszonyok! De Kanizsai Dorottyát, aki a mostohafiát kereste a halottak között, semmi sem állíthatta meg. Számára természetes volt, hogy az elesetteknek a végtisztességet meg kell adni. Jobbágyaival végső nyughelyre temettette a hősi halottakat. Templomaiban pedig miséket mondatott az elesett hősökért.
Mindig együtt érzett a szenvedőkkel, s igyekezett segíteni a nyomorultakon. Az 1525. évben írja Dorottya asszony e sorokat: ,,Tudjuk, hogy Isten a szegényeknek és ügyefogyottaknak könyörgését meg szokta hallgatni. Rendeljük azért, hogy akárhol tudnak szegény, ruhátlan gyermekeket és árvákat, ruházzák fel őket.'' Evvel a gondolkodással is messze megelőzte korát.
A mohácsi csatát követően még egy nagy feladat hárult Kanizsai Dorottyára. Ő lett Kanizsai László két árván maradt gyermekének a gyámja, akiket a legnagyobb gonddal és szeretettel nevelt, gondozott és óvott minden bajtól, veszedelemtől. Neki, az ő nevelésének köszönhetjük a 16. század egyik legnagyobb magyar asszonyát: Kanizsai Orsikát, Nádasdy Tamás feleségét, akiről később az iskolánkat is elnevezték. Dénes Gizella Virrasztó asszony címmel könyvet írt e nagyszerű asszonyról.
Mindig együtt érzett a szenvedőkkel, s igyekezett segíteni a nyomorultakon. Az 1525. évben írja Dorottya asszony e sorokat: ,,Tudjuk, hogy Isten a szegényeknek és ügyefogyottaknak könyörgését meg szokta hallgatni. Rendeljük azért, hogy akárhol tudnak szegény, ruhátlan gyermekeket és árvákat, ruházzák fel őket.'' Evvel a gondolkodással is messze megelőzte korát.
A mohácsi csatát követően még egy nagy feladat hárult Kanizsai Dorottyára. Ő lett Kanizsai László két árván maradt gyermekének a gyámja, akiket a legnagyobb gonddal és szeretettel nevelt, gondozott és óvott minden bajtól, veszedelemtől. Neki, az ő nevelésének köszönhetjük a 16. század egyik legnagyobb magyar asszonyát: Kanizsai Orsikát, Nádasdy Tamás feleségét, akiről később az iskolánkat is elnevezték. Dénes Gizella Virrasztó asszony címmel könyvet írt e nagyszerű asszonyról.
A Dorottya-bálok története
A farsangi vigadozás története sok száz éves múltra tekint vissza. 
Az 1798. július 4-én Kaposváron tartott vármegyei nagygyűlésen iktatták be méltóságába gróf Széchényi Ferenc somogyi főispánt („a legnagyobb magyar” apját). Az ünnepségek egy részét az Esterházy-uradalom tiszttartói lakában rendezték, abban a 18. századi épületben, amelyet ma Dorottya háznak vagy Csokonai fogadónak neveznek.
A jelen levő Csokonai Vitéz Mihály nyitva tartotta a szemét, így a főispáni bevonulás motívumai beépültek a következő évben befejezett Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon című vígeposzának cselekményébe. Ez az 1798. évi vigalom volt a mintája a későbbi Dorottya-báloknak és farsangi mulatságoknak.
Ilyen farsangi mulatság gimnáziumunk Dorottya-bálja is.
Amikor 1974 és 78 között az iskola diákja voltam, még a tornateremben zajlott a vígasság. Mai szemmel nagyon furcsa lenne, mert teljes díszkivilágítás és a tanári kar figyelő szemei előtt táncoltunk. Mégis ott volt az egész iskola. Ki nem hagytuk volna! Szalagos magnóról szólt a zene, volt tombola és büfé is talán. Kiugráltuk, kitomboltuk magunkat.
1993-ban kerültem vissza tanárként egykori iskolámba. A Dorottya-bált akkor a BM-klubban rendezték. Előírás volt az elegáns öltözet és szigorúan tilos az alkohol. Hatalmas volt a tömeg, mindenki táncolt, „vonatozott”, üvöltötte a Micimackó fázik-ot. Megválasztották a bálkirályt és bálkirálynőt, nagyszerű volt a hangulat.
Aztán bezárt a BM-klub és új helyet kellett találni. Jártunk a főiskola éttermében és az oladi ÁMK-ban. Ezen az utóbbi helyen mi tanárok is felléptünk tánc és énekprodukcióval. Jó buli volt! Ezt követően a Savaria Szálló, az MMIK majd a Savaria Mozi adott otthont a rendezvénynek. Ekkor a bál már összekapcsolódott a kilencedik osztályosok koszorúcskájával. Sajnos az érdeklődés egyre kisebb lett.
Két éve újraéledni látszik a Dorottya-bál. Nincs már koszorúcska, van viszont igazi báli hangulat. A helyszín idén másodszor a Palace. Reméljük, sokan leszünk és jót mulatunk egy igazi, hamisítatlan Dorottya-bálban! A részleteket a báli meghívóban olvashatjátok!
Az 1798. július 4-én Kaposváron tartott vármegyei nagygyűlésen iktatták be méltóságába gróf Széchényi Ferenc somogyi főispánt („a legnagyobb magyar” apját). Az ünnepségek egy részét az Esterházy-uradalom tiszttartói lakában rendezték, abban a 18. századi épületben, amelyet ma Dorottya háznak vagy Csokonai fogadónak neveznek.A jelen levő Csokonai Vitéz Mihály nyitva tartotta a szemét, így a főispáni bevonulás motívumai beépültek a következő évben befejezett Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon című vígeposzának cselekményébe. Ez az 1798. évi vigalom volt a mintája a későbbi Dorottya-báloknak és farsangi mulatságoknak.
Ilyen farsangi mulatság gimnáziumunk Dorottya-bálja is.
Amikor 1974 és 78 között az iskola diákja voltam, még a tornateremben zajlott a vígasság. Mai szemmel nagyon furcsa lenne, mert teljes díszkivilágítás és a tanári kar figyelő szemei előtt táncoltunk. Mégis ott volt az egész iskola. Ki nem hagytuk volna! Szalagos magnóról szólt a zene, volt tombola és büfé is talán. Kiugráltuk, kitomboltuk magunkat.
1993-ban kerültem vissza tanárként egykori iskolámba. A Dorottya-bált akkor a BM-klubban rendezték. Előírás volt az elegáns öltözet és szigorúan tilos az alkohol. Hatalmas volt a tömeg, mindenki táncolt, „vonatozott”, üvöltötte a Micimackó fázik-ot. Megválasztották a bálkirályt és bálkirálynőt, nagyszerű volt a hangulat.
Aztán bezárt a BM-klub és új helyet kellett találni. Jártunk a főiskola éttermében és az oladi ÁMK-ban. Ezen az utóbbi helyen mi tanárok is felléptünk tánc és énekprodukcióval. Jó buli volt! Ezt követően a Savaria Szálló, az MMIK majd a Savaria Mozi adott otthont a rendezvénynek. Ekkor a bál már összekapcsolódott a kilencedik osztályosok koszorúcskájával. Sajnos az érdeklődés egyre kisebb lett.
Két éve újraéledni látszik a Dorottya-bál. Nincs már koszorúcska, van viszont igazi báli hangulat. A helyszín idén másodszor a Palace. Reméljük, sokan leszünk és jót mulatunk egy igazi, hamisítatlan Dorottya-bálban! A részleteket a báli meghívóban olvashatjátok!
LVE
Hírek, aktualitások
Eseménynaptár
Hasznos linkek
