Ez a padlás jó padlás
A padlás Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter félig mese- félig musicalje. Az ősbemutatójára 1988. jan. 27-én került sor a Vígszínházban, Marton László rendezésében, ahol azóta is töretlen sikerrel játsszák. Most hatalmas sikert tudhat Szombathely (is) magának. Az itteni bemutatóra 2015. dec. 11-én került sor, amin nagy örömünkre részt is vehettünk. Szerencsénkre egy második előadáson - január 9-én - ismét meg tudtuk tekinteni a darabot, de immár a 11.K körében.
Ezen a padláson „Ég és Föld között” minden megtörténhet, akár csak a mesékben. Talán lehetne ez a darab jelmondata. Vagy talán az, hogy „kell egy hely”.
A darab az egyik pillanatból a másikba ringatja a nézőt. A sírós, idegölő perceket felváltja a felbukkanó nevetés. Nevetünk a szellemességeken, sírunk az ismerős dallamokon.
A Fényév távolság és az Örökre szépek örökzöld dalok. De biztosak vagyunk abban, hogy aki megnézi a musicalt, az ezentúl már a Szilvásgombóc és a Varázskönyv című számot is kívülről fogja fújni.
Ez egy családi darab. A kicsik számára igazi mese bohókás alakokkal a nagyok számára egy megható történet, ami valljuk be, az emberi élet elmúlásáról szól. Az emlékekről, az emlékezésről. Elgondolkodtató, tanulságos. Hatalmas gratuláció illeti a színészeket és a háttérben dolgozókat egyaránt.
Ezen a padláson „Ég és Föld között” minden megtörténhet, akár csak a mesékben. Talán lehetne ez a darab jelmondata. Vagy talán az, hogy „kell egy hely”.A darab az egyik pillanatból a másikba ringatja a nézőt. A sírós, idegölő perceket felváltja a felbukkanó nevetés. Nevetünk a szellemességeken, sírunk az ismerős dallamokon.
A Fényév távolság és az Örökre szépek örökzöld dalok. De biztosak vagyunk abban, hogy aki megnézi a musicalt, az ezentúl már a Szilvásgombóc és a Varázskönyv című számot is kívülről fogja fújni.
Ez egy családi darab. A kicsik számára igazi mese bohókás alakokkal a nagyok számára egy megható történet, ami valljuk be, az emberi élet elmúlásáról szól. Az emlékekről, az emlékezésről. Elgondolkodtató, tanulságos. Hatalmas gratuláció illeti a színészeket és a háttérben dolgozókat egyaránt.
Mert kell egy hely, hol minden szellem látható. Mert kell egy hely, hol minden szólam hallható.”
Mentes Laura 11.K
Kudler Szilvia 11.B
Kudler Szilvia 11.B
   |
A mű cselekménye röviden, hisz örülnénk, ha minél többen megnéznék a darabot
Egyszer volt, hol nem volt, az „Ég és a Föld között…ahol Kelet és Nyugat összeér, a fény meg a sötét összefér”, volt egy padlás. Ezt a padlást lakja egy Rádinak becézett Rádiós (Kenderes Csaba e.h.), akinek nem rádiója van, hanem egy mindent tudó masinája, Robinson (Kálmánchelyi Zoltán), „aki”, ha kell, pontos jellemzést készít a 670 éves szellemről, ha szükséges hóvihart kavar, s ha a kezdő szerelmesek nem tudják, mit tegyenek, nekik is szolgál tanáccsal.
Bejáratos a padlásra Süni (Sodró Eliza), aki hegedülni tanul a Zeneakadémián, és gyengéd érzelmeket táplál Rádi iránt. Továbbá egy bűbájos nagymama korú hölgy, Mamóka (Németh Judit), s időnként beront Témüller (Kelemen Zoltán), azelőtt házmester, most önkéntes segéderő, akinek tevékenysége abban merül ki, hogy feljelenti a többieket. Nos, eme padlásnak terébe száll alá négy bolyongó szellem, Herceg (Jámbor Nándor e.h.), Lámpás (Vass Szilárd), Kölyök (Fekete Linda) és Meglökő (Horváth Ákos), hogy itt várja a Révészt (Szabó Róbert Endre), aki majd elkalauzolja őket egy távoli csillagra, ahol békességben élhetnek további száz esztendőket. A Révész meg is érkezik, balszerencséjére azonban egy üldözött és üldözés közben agyonlőtt gengszter, Barrabás (Szabó Róbert Endre) alakját veszi föl, s ebből nagy bonyodalom támad. Mert ugyebár a Detektív (Szabó Tibor) és a „másik balkeze”, Üteg (Matusek Attila e.h.) nem nagyon tudja elképzelni, hogy aki ezelőtt Barrabás volt, az most Révész. Arról nem is beszélve, hogy ők, no meg Témüller– szemben Rádival, Sünivel és Mamókával- nem látják a szellemeket. Merthogy a szellemeket csak az láthatja „akinek a szíve olyan romlatlan és tiszta, mint a gyerekeké.” |
Hírek, aktualitások
Eseménynaptár
Hasznos linkek
