A szeretet hóval borított tájakon ballagott,
Talpa alatt a nyugodt békesség fénye csillogott,
Hosszú úton érkezett meghitt otthonunkba,
S mi őt meleg szívvel zártuk karunkba.
A fagyott hangulat örömtelivé pirult,
Csendes kis sarokban adventi gyertya fénye gyúlt,
S a romba dőlt, reménytelen álmok záloga
A semmiből lett kézzel fogható csoda.
A keserves érzelmeket elfojtó fényesség
Egyben maga, a rabul ejtő üdvösség,
S mikor angyalok dalolásznak fejünk felett,
Az elhunytak körül forog az emlékezet.
Izgalmakkal teli várakozás lassan beteljesül,
Díszes fa alá nem csak ajándék kerül,
Hanem egy dobozban kap még helyet
A lelket melengető emberszeretet.
Családommal lassan asztalhoz ülök,
A fogások közt hever pulyka, rengeteg csülök,
Majd mikor végéhez közelít az ünnepi vacsora,
Ránk megnyugvást hint a szeretet pora.
Békességben gazdagodjatok,
Szeretetben raboskodjatok,
S ha ezt most olvasta mindnyájatok,
Kellemes, boldog ünnepet kívánok!
|
 |