A Nagy háború olasz helyszínei – Újra kirándult a Katonasuli

2016. április 07. 18.30 óra.
Egy diákokkal teli busz áll Gradoban a Via Giuseppe Verditől nem messze. Végre megérkeztünk. Hosszú, körülbelül hatórás út után értünk el az olasz határhoz. De a hegyek kárpótoltak mindenért. Rengeteg havas hegycsúcs, kristálytiszta vizű patakok… Az ember nem is gondolná, hogy mi történt itt száz évvel ezelőtt.

Az Olasz Királyság 1915. május 23-án belépett a Nagy Háborúba az antant oldalán. Az olasz támadás egyik fő iránya a Júliai-Alpok és az Isonzó folyó volt. Azonban a várt áttörés elmaradt. Az Osztrák-Magyar Monarchia gyors átcsoportosításokkal eredményesen védekezett. Ez, mint egy nyitánya volt annak a következő 11 csatának, amit az Isonzó völgyében vívtak.

Első megállónk a goriziai katonai emlékmű volt, Redipugliában. Ezt a monumentális emlékművet Mussolini idején építették 1935-38 között. Az emlékművel szemközti domb is a Nagy Háború áldozatainak állít emléket, de a Duce által szorgalmazott és megálmodott emlékmű 300.000 katonának a nevét véste falába az örökösöknek szánt üzenettel.

Következő megállónk egy Osztrák-Magyar Monarchia katonáinak végső nyughelyül szolgáló temető volt, ahol közel 15.000 monarchiabéli, jobbára magyar katonák neveit találtuk a sírfeliratokon, igaz néhányuk nevét tört magyarsággal. Az olasz állam gesztusa is volt a megbékélés szent kötelességeként. A halálban mind egyenlők és egyek leszünk….

Itt helyeztük el iskolánk, megyénk, országunk nevében az emlékezés és tiszteletadás koszorúját.

Harmadik megállónk Visintini településén a Magyar Kápolna volt nem messze Doberdótól. Itt is, mely emlékhelyet Sólyom László köztársasági elnök avatta fel, tisztelegtünk az elhunyt hősök előtt.  

A kápolnától eljövet egy magyar népdal jutott eszembe, amiben szerepel Doberdó, elgondolkodtam azon is vajon mi értelme volt ennek a tizenkét csatának az Isonzó völgyében vagy, ahogy több német szakirodalom is nevezi az „olasz Verdunnek”.

Másnap reggeli előtt az igazán bátrak megmártóztak a tengerben, majd reggeli után elindultunk Aquileiaba, ahol megcsodáltuk a római kori romokat illetve a dómot.

A dóm mögött egy kis katonai temető bújt meg, benne rendezett, katonás sorokban fejfák jelzik az áldozatok nevét, s a szobrok... Azok a szobrok! Minden benne volt egy márványba öntött mozdulatban, egy ismeretlen gyermeket felemelő, vigasztaló, magához ölelő isteni momentumban. Hogy az áldozatuk nem volt hiábavaló? Sajnos, a történelem erre is rácáfolt.
 

Fullár Balázs és Kiss Péter 11.B  

Történelemért rajongó 30 fős diákcsapat kelt útra ismét Fullár Balázs tanár úr vezetésével, április 7-én reggel. Az úticél Olaszország volt, hogy két nap alatt néhány – elsősorban az első világháborúhoz kapcsolódó – történelmi emlékhelyet látogassanak meg a Katonasuli lelkes résztvevői.

Hamarosan részletes beszámolóval jelentkezünk, addig meséljenek a képek Galériánkban.
 

Merklin Ferenc