Angliában jártunk a tavaszi szünetben

Virágvasárnap a kora hajnali órákban több kanizsais diák is izgatottan várakozott csomagjával az iskola épülete előtt, na persze nem azért, mert nem bírták kivárni a hétfői tanítást, sokkal inkább egy bizonyos buszra vártak, melynek úti célja Anglia volt. A könnyes búcsú után elindultunk a szigetország felé. Átrobogtunk Nyugat-Európán, és a Csalagúton átkelve Angliában első utunk Canterburybe vezetett, ahol egy városnéző sétán vettünk részt, majd indultunk tovább a mobile home parkba.

Este megismerhettük a szállásunkat, amely a Sheppey-szigeten volt. Mindenki elfoglalta a saját kis házikóját, és kipihente az utazás fáradalmait. Az elkövetkezendő napokat Angliában, többnyire Londonban töltöttük.

ásnap reggel első defektünkkel egyetemben megérkeztünk London szívébe, a Westminster-negyedbe, ahol gyalogos városnézésen tekinthettük meg a nevezetességeket, etethettünk mókusokat a St. James parkban, fotózkodhattunk hírességekkel a Madame Tussaudsban, meglátogathattuk a Covent Garden vásári forgatagát, és kedvünkre időzhettünk az Oxford Streeten is. Jártunk Brightonban, ahol a gyönyörű távol-keleti hangulatot árasztó Royal Pavillion áll, majd felkerestük az angol Riviérán található tengeri akváriumot, a Sea Life Centert.

Délután ellátogattunk Rochesterbe, Dickens városába, és a Seven Sisters sziklavonulathoz. Itt aztán ízelítőt kaptunk abból, hogy milyen zord tud lenni az időjárás a borongós Albionban. Pénteken, bár elhagytuk Angliát, az utazásunk még nem ért véget. Egy kis csúszás után felszálltunk a kompra, amely az öreg kontinensre hozott vissza bennünket, míg mi a tenger látványában gyönyörködhettünk.

Brugge ugyan szintén a programunkban szerepelt, ám a komppalkapcsolatos probléma miatt sajnos nem tudtuk megtekinteni. Utolsó úti célunk Amsterdam volt, ahol délelőtt egy hajókázáson vettünk részt a csatornákon keresztül, megtekintettük a Hansa-házakat, ezután pedig szabadidőt kapott a csapat a holland városban. Délután  Németország felé vettük az irányt.

Utolsó napunkon az utazásé volt a főszerep, kisebb-nagyobb megállókkal késő délután érkeztünk Szombathelyre. Ám hogy figyelmünk és izgalmunk se lankadjon, a hazaút sem volt teljesen zökkenőmentes, hiszen mondhatni, hogy egy új sáv keletkezett a német autópályán a durrdefektünk miatt.

Ezek ellenére fáradtan, de annál több élménnyel tértünk haza az utazásról. Szerintem többünk nevében mondhatom azt, hogy ez egy felejthetetlen tavaszi szünet volt… 

Goodbye London