Április elején iskolánk 50 diákjának és 5 tanárjának lehetősége volt részt venni egy angliai tanulmányi kiránduláson. Mivel busszal utaztunk, így esélyünk volt látni Ausztria, Németország, Belgium és Franciaország tájait is.
Az utunk harmadikán, szerdán kezdődött reggel fél hatkor. A korai indulás miatt érthetően az út elején sokan próbálták ki milyen lesz a következő hét napban aludni majd a buszon. 16 óra út és három megálló után megérkeztünk a tranzitszállásunkra Aachenben. Szerencsére kaptunk szabadidőt, így volt időnk meglátogatni a szálláshoz közel lévő éttermeket, hogy együnk egy jót végre. A szállás maga kifogástalan volt, kifejezetten kellemesen tudtunk pihenni a következő napra.
A második nap reggelén elindultunk Angliába. A belga és francia tájkép megcsodálása után felszálltunk a kompra, ahol megebédeltünk és felfedeztük a hatalmas hajót. Az Angol-csatorna vize elég vad volt, ez néhány embernek okozott egy kis tengeribetegséget, míg egyesek a hullámok ritmusára ugráltak. Miután leszálltunk a kompról útra keltünk az út baloldalán. Egy rövid idő után megérkeztünk első látványosságunkhoz, a rochesteri katedrálishoz. A katedrális körbesétalása és a Rochester híd átsétálása után elindultunk Dartfordba, ahol felvettek minket a családaink. Legtöbbünk elég szerencsés volt a családokkal és házakkal.
A következő reggel egy bevásárló központ parkolójában találkoztunk, ahonnan végre elindultunk felfedezni London belvárosát.
Első célpontjaink a legikonikusabb helyek voltak, Az Elizabeth Tower (Big Ben), a Westminster Palace (brit parlament) és a London Eye. Miután a galériánkat megtelítettük képekkel elsétáltunk a Westminster Katedrálishoz, majd a Trafalgar térre, ahol kaptunk egy kis szabadidőt felfedezni a várost és a téren elhelyezkedő ingyenesen látogatható Nemzeti Galériát. Ezek után visszaindultunk családjainkhoz a következő napot várva.
Szombati látnivalónk Oxford és környéke volt. Egy, az előzőkhez képest rövid út után oda is értünk az egyetemi városba. Miután leraktak minket a fő utcán el is indultunk megcsodálni a várost elképesztő építészetét. Esélyünk nyílt egy templom tornyának a tetejébe is feljutni, mely a tériszonyosoknak lehet nem volt akkora mulatság, mint a többieknek, ám a kilátás a városra biztosan megérte. A hosszú lépcsőzés után két lehetőségünk volt, egy rövid szabadidő vagy megtekinteni a közeli múzeumban Albert Einstein számolását a híres képletéről. Amint befejezte mindenki a dolgát tovább indultunk busszal a Blenheim palotájához.
A hely valami káprázatos volt. A hatalmas épülethez egy óriási telek tartozik, mely sok eldugott meglepetést rejt, köztük vízesést, labirintust és egy rózsakertet. Ám nem csak a területe volt érdekes a palotának, hanem a belseje is. Belül egy divatkiállítást nézhettünk meg a csodálatos bútorok és festmények között.
Több brit híresség ruháit és kiegészítőit tekinthettük meg, köztük Amy Winehouse magassarkúit és több világhírű designer ruháit. Emellett érdekesség, hogy Blenheim palotájában született a volt brit miniszterelnök, Winston Churchill.
A kiállítás megtekintése után mindenki felfedezhette a telek kertjeit, szökőkútjait és hatalmas emlékművét. Ezek mellett még a palota előtt leparkolt különleges autók is megragadták egyes diákjaink figyelmét. A hosszú nap és a sok séta után örömmel tértünk vissza a buszhoz, majd a szállasra, ahol jól kipihentük magunkat.
Vasárnap visszatértünk Londonba, ám most vonattal. Egy több mint félórás út után beértünk a belvárosba, ahol az első látványosság, amit megnéztünk a Tower Bridge volt, London híres, felnyíló hídja. Szerencsére itt is volt esélyünk felmászni magasra a híd belsejében, ahol bámulatos kilátás nyílt London különleges felépítésére, ahogy a régi építészet mögött magaslott a modern felhőkarcolók tömege.
Miután lemásztunk a talajra, megint kaptunk egy rövid szabadidőt, mely alatt sokan étterembe mentek. A közelben lévő Five Guys-ból gyönyörű látvány nyílt a Tower Bridge-re és a Tower of London-ra. A szabadidő után egy brutálisan hosszú séta várt ránk, de szerencsére a nagy részén a Temze partján mentünk. A gyaloglás közben megint meg tudtuk nézni az első Londoni napunkon látott helyeket. Balszerencsénkre kifogtunk egy maratont, mely miatt a város több útja le volt zárva, ezért volt, hogy a futók között kellett haladnunk.
Az akadályokat leküzdve végre eljutottunk az Oxford Street-re, mely London egy üzletekkel megtömött része. Itt hatalmas adag szabadidőt kaptunk, így sok boltot meg tudtunk látogatni és még egy jól kijárt késői ebédet is volt esélyünk enni. A bevásárlást követően egy kicsit kellett még gyalogolnunk a vasútállomásig. A hazaérés után sokan kidőltek, érthető módon.
Egy új hetet nyitva könnyes búcsút vettünk családjainktól, majd elindultunk utolsó angol látnivalónkhoz, a Kent-grófság-hoz. Itt esélyünk volt megnézni egy sokszáz éves várat, melyet egy megnyugtató légkörű park vesz körül. A vár belsejét is felfedezhettük, itt több évtized és évszázad stílusát nézhettük meg. Itt nem töltöttünk annyi időt, mint máshol, így gyorsan tovább is álltunk a Dover kikötőjébe, a kompunkhoz. A kompút szerencsére most kellemesebb volt, ám így is sokan rosszul lettek. Két óra múlva vissza is érkeztünk Franciaországba, ahol végre az út jó oldalán mentünk megint. Aachenbe érkezésünk után kaptunk még egy utolsó szabadidőt, melyet jól kihasználtunk vacsorázással és sétával. Itt többen sokáig fennmaradtunk, hogy a következő napi buszozás alatt tudjunk aludni.
Utolsó napunk csak utazással telt, pont, mint az első. Németországban elég nagy volt a forgalom, így sokat álltunk. Három (és egy fél) megálló után valahogyan a terveinkhez képest hamarabb érkeztünk meg az iskola elé, ahol már türelmetlenül vártak minket a szülők.
Összeségében az út egy hatalmas élmény volt mindannyiunk számára és úgy vélem mindenki nevében írhatom le, hogy szinte csak pozitív dolgok fognak megmaradni róla. Főleg a sok szuvenír és az angol finomságok! Köszönöttel tartozunk tanárainknak, akik kitartóan ügyeltek arra, hogy egy gyerek se maradjon Londonban, bármennyire is megtetszett nekünk.
2024. április 24. | Németh Kornél 9.K |