„A gótikus csúcsívekben záródó árkádsor (díszlet: Csikós Csaba) híven játszik rá erre a korra, amelyhez a második felvonásban egy oszlopok által tartott, kékes fénnyel átvilágított rózsaablak csatlakozik. Ez a színpadkép a harmadik felvonásra gigantikus oszlopokra és egy általuk határolt, üres térre csupaszodik, amelynek centrumában hatalmas feszület áll. Mindez a monumentalitás a korra utaló jelzésnél sokkal nagyobb mértékben mutatja, hogy a történések sorozata csupán középkori történelmünk egy darabjáról szól.”
(A darabba a mellékelt ppt képein és a válogatott opera-részleteken át lehet betekinteni.)

Miért éppen Bánk bán? – próbáltunk választ találni a kérdésre a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az egykori Károlyi – palotában berendezett Petőfi kiállítás szolgált helyszínül az általunk választott múzeumi foglalkozásnak.
A prospektus ezt ígérte:
„… A foglalkozás során a diákok megismerkednek az etnikailag homogén nemzetállam kialakulásának körülményeivel, a nemzeti színházak kulturális, politikai szerepével… Kitekintünk a Bánk bán dramaturgiai sajátosságaira, illetve kortárs olvasati-újraírási lehetőségeire is
(például: Nagy András: Bánk bán graffiti).
A foglalkozás során a diákok a fenti színház- és drámatörténeti ismereteket, illetve kultúrtörténeti vonatkozásaikat saját kreativitásukra, illetve csoportos kooperációra építő játékok segítségével interiorizálják…”
S hogy mit kaptak ebből a diákok? Akit érdekel, kérdezze meg a 9. k osztály diákjait… !
U.I.: A jól sikerült foglalkozás végén az osztályt az Irodalmi Múzeum munkatársa meghívta az osztályt a május idusán nyíló
Arany – emlékkiállításra .
2017.05.09. |
Sinkó Andrea
Fotók: A Magyar Állami Operaház képei és Sinkó Andrea |