2017. november 18. emlékezetes marad a Kanizsai Dorottya Gimnázium számára.

A délelőtti díszünnepség után a nap további része is izgalmasan alakult. A pár éve nagyon sikeresen működő természettudományos labor bejáratánál Prof. Dr. Oláh Edit, Széchenyi-díjas akadémikus (a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja), onkogenetikus, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezetője, egykori kanizsais diák, emléktáblát állított szeretett biológia tanárának, Kerényi Istvánnak.
 

A tanári pályán lányai, Eszter és Márta is követték. Eszter sikeres zenetanárként tevékenykedett, a Nyugat Magyarországi Egyetem Zenei Tanszékének docenseként. Márta édesapja nyomdokaiba lépett a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban. Mindketten bizonyítékai a szólásnak: „A vér nem válik vízzé!”, ahogy azt Módné Rozmán Tünde, a Szülői Munkaközösség elnöke is alátámasztotta megható szavaival.
Módos Tibor igazgató közreműködésével  elkészült tábla, amit a hálás tanítvány és a gyermek együtt leplezett le, most már az idők végezetéig emléket állít ennek a nagyszerű tanáregyéniségnek, aki valószínűleg nagyon büszke lenne sikeres tanítványára, Szombathely első, és mindezidáig egyetlen női akadémikusára.

Ha Kerényi István megérhette volna, biztosan szívesen tevékenykedne a Kanizsai Dorottya Gimnázium laborjában, ami minden vonatkozásban megfelel a 21. század követelményeinek, amiről az érdeklődők és akadémikus asszony is meggyőződhettek

---

 

ÉLETRAJZ Kerényi István (1915-1997) Kerényi István 1915-ben született Kapuváron, az ottani igazgató-tanító harmadik fiaként. Anyagilag küzdelmes gyermek- és ifjúkor után a szellemi örökséget vitte tovább: két bátyja után ő is a tanári pályát választotta. Előbb tanítói képesítést szerzett Győrben, majd a szegedi főiskolán biológia-földrajz szakos polgári iskolai oklevelet.      A II. világháború elválasztotta a katedrától, a Don-kanyarba vezényelték a fiatal hadnagyot. Ott egy váratlan éjszakai támadás során comblövést kapott, szánon hozták a sebesülteket a visszavonuláskor. A rettenetes hidegben megfagyott mindkét lábfeje, amelyeket amputálni kellett. Így 28 évesen 100 %-os hadirokkant lett. Ezt a több magas katonai kitüntetés sem tudta megmásítani.      Másfél évnyi kórház után visszatért polgári hivatásához Szombathelyen, először tanulmányi felügyelő, majd szakfelügyelőként dolgozott. 1949-től két évig a Zrínyi Ilona általános iskola igazgatója volt, utána négy éven át a Leánygimnázium igazgató helyettese. Közben három tanévben Szegedre járt tanulni, és egyetemi diplomát szerzett. Az 1976-os nyugdíjba vonulásáig a Kanizsai Dorottya Gimnázium tanára.   A 25 esztendő alatt 51 biológust nevelt. Sok tanár, kutató tudós, kertész- és erdőmérnök, gyógyszerész, orvos, pszichológus és dietetikus gondol rá hálás szeretettel. Tanulmányi versenyeken minden tanévben eljutott tanítványa a biológia országos döntőbe.   Az Arany- és Gyémánt diploma átvétele mellett köztiszteletben álló munkásságát elismerték szakmai kitüntetésekkel. 1975-ben a "Kiváló tanár" címet bizonyító okiratot vehette át a Parlamentben (a KDG fennállása óta elsőként), s egy évvel később Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel búcsúztatták a gimnáziumból. 1994-ben Életmű-díjjal jutalmazta Szombathely városa.   A sikeres pálya és a mögötte lévő heroikus küzdelem és akaraterő az 1997-ben bekövetkezett haláláig tartott. Eszter és Márta lánya, valamint Dömötör unokája viszi tovább a tanári hivatást.     Forrás: Kerényi Eszter     Budapest, 2017. december 1.                                                                                      Dr. Oláh Edit s.k.

 

2017. november 23. Frissítve: 2017. december 01.

Lovassné Vass Enikő

---