Tea és Tudomány - Vendégünk volt Korponay Zsófi színművésznő

A Tea és tudomány sorozat idei utolsó vendégeként Korponay Zsófit, a József Attila színház színművészét köszönthettük.
Zsófi Szombathelyen született és 2010-ben érettségizett a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban.

Szívesen emlékszik vissza a nálunk töltött évekre, hisz itt végre megtalálta azt a közösséget, ahol jól érezte magát, ahol kibontakoztathatta tehetségét. Ebben leginkább osztályfőnöke, Pászthory Ágnes tanárnő és persze Klári néni (Kocsisné Körmendi Klára) segítették. Ahogy azt elmondta, diákként nagyon sok lehetőséget kaptak, bármit kitaláltak, támogatókra leltek, így kiélhették kreativitásukat. Jó szívvel gondol vissza a nyelvórákra, hisz nyelvi előkészítősként a 9. évfolyamon heti 11 órában tanulhatta az angolt, ami hatalmas lökést adott neki, továbbá létkérdés volt a későbbi jazz énekesi pályáján. (Németből is nagyon ügyes volt, ezt én tanúsíthatom.  )

A zenével való találkozása elkerülhetetlen volt, hisz édesanyja ének-zene szakos tanárként több kórusban is énekelt. A kis Zsófi már óvodás korában mondogatta, hogy színésznő és énekesnő lesz, amit persze senki nem vett komolyan, azt hitték, idővel majd kinövi, és megpróbálták valami reális pálya felé terelgetni. Iskolásként megpróbálkozott a zeneiskolával, zongorázni tanult, de egy idő után nem talált benne örömet.

A Kanizsaiba úgy került, hogy a nyílt napon megtetszett neki az iskola. Döntésében az is szerepet játszott, hogy valami teljesen újat akart kezdeni, ahol senki nem emlékezteti a múltra.

Az éneklés már a gólyaavatón megtalálta. Osztálytársainak az ő előadása alapján sikerült felismernie egy zeneszámot, ráadásul sikert is aratott. Aztán egy diáknapi éneklést követően állandó szereplője lett az iskolai ünnepségeknek. Klári néni támogatáséval megtalálta saját hangját.

Aztán jött a Sushi Fish zenekar, 16 évesen, majd a Voler Mouche. Ekkor azonban már a színészettel is kacérkodott. Bekerült a Cromwell Ifjúsági Színtársulatba, ahol az Oscar című darabban szerepelt először. A színház szerelem lett első látásra. Diáktársaival megalakították a KDG MUTE társulatot, ahol több nagyszerű produkciót is színre vittek. Sokan mondták neki, hogy idővel majd választania kell a zene és a színház között, de ő egyikről sem akart lemondani. Így kezdetét vette küzdelmes, buktatókkal teli pályája, amiről a Nagy levegő címet viselő prezentációjában beszélt.

A cím legjobb barátnőjétől származik és nagyon találó. Ha valaki el akarja érni a célját, nem torpanhat meg az akadályok előtt, hanem vesz egy nagy levegőt és nekirugaszkodik. Addig próbálkozik, amíg sikerül. Zsófi elé sok akadályt állított az élet, de nem adta fel álmát.

Összesen négyszer próbálkozott a Színművészeti és kétszer a Kaposvári Egyetem színművész szakán. Valamilyen mondva csinált indokkal mindig elutasították. Persze, ahogy mondta, az is lehet, hogy vizsgadrukkja megakadályozta abban, hogy igazán kiugró teljesítményt nyújtson. Később egy zalaegerszegi előadást követően nagy elégtétel volt számára, amikor az őt korábban elutasító rendező, nagyszerű alakítását látva, megkérdezte tőle, miért nem felvételizett soha.

A felvételik között nem tétlenkedett, a Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium jazzének szakára járt, mellette pedig ruhatárosként dolgozott a színházban, ahonnan egy véletlen révén a színpadra került. Jeles András rendező hallotta őt énekelni, és szerette volna az akkor futó darabjában látni Zsófit. Ezután is kapott kisebb szerepeket.

Első nevesített szerepe Az ügynök halála című darabban volt, ahol Jordán Tamás titkárnőjét játszotta. Közben járt a Művészetibe, ahol Kazai Ágnes személyében szerencsére egy olyan mesterre lelt, aki ma is követi pályáját. Ebben az időben énekelt az Isis Big Bandben, nagy sikerrel.

Továbbra is játszotta kisebb szerepeit például a Cudar világ, illetve a Dzsungel könyve című darabokban, de lassan érezni kezdte annak a mondásnak a lényegét, ami így szól: Ahogy bekerülsz a színházba, úgy is mész el onnan. Nem látott esélyt a fejlődésre, így egy hirtelen döntéssel tovább lépett és Budapestre költözött. Személyi asszisztensként helyezkedett el, de hamar rájött, ez nem az ő világa.

Éppen munkanélküli volt, amikor a József Attila színház főszereplőt keresett Angyalföldi ballada című előadásához. Zsófi elment a meghallgatásra és bekövetkezett a régóta áhított áttörés. Verebes István őt választotta. Azóta is ott játszik. Főbb szerepeit a Légy jó mindhalálig, a Karenina Anna, a Sárkányölő Krisztián, a Macskafogó és a Pápanő című darabokban kapta. A Lila ákácban nyújtott teljesítményével pedig 2019-ben elnyerte a legjobb női alakítás díját, amire nagyon büszke, hisz ez egy közönségdíj. Most éppen a Magas (szőke) barna férfi felemás cipőben című előadásban játszik, nagy örömmel.

A zenéről sem mondott le, a Talány Akusztik zenekarban énekel.
 

Mindezek mellett 2017-től az ELTE BTK nappali tagozatán ének-zene és médiatanár szakon tanul, mert a későbbiekben zeneterápiával szeretne foglalkozni.

Láthatjuk, kell az a nagy levegő! Szerencsére Zsófi ma is ugyanaz a kedves lány, aki gimnazistaként volt, csak egy kicsit talán magabiztosabb. A munkában és a kitartásban hisz, nem a szerencsében. Eddigi eredményeihez gratulálunk, és egy kevesebb „nagylevegővel” tarkított pályát kívánunk!
                                    
 

2019. december 21.

Lovassné Vass Enikő

---