Kanizsai Dorottya Gimnázium

Tea és Tudomány - Vendégünk volt Prof. Dr. Oláh Edit

„S mint ősidőktől alkot egyre
csendben, önszándokát követve
nagy művet költő, bölcs, művész:
úgy teljesülsz be - példaképet
adsz a nemes szív érzetének,
s ez a legfénylőbb küldetés.”
Johann Wolfgang Goethe: Végrendelet
A Tea és Tudomány sorozat keretében a Kanizsai Dorottya Gimnázium egykori diákja, Prof. Dr. Oláh Edit onkogenetikus, a Kanizsai Dorottya Gimnázium első női akadémikusa tisztelt meg minket látogatásával 2019. április 30-án.

A professzor asszony a molekuláris onkogenetika hazai bevezetője, az Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Genetikai Osztályának alapítója és 2017-ig vezetője, Széchenyi-díjas akadémikus.

Módos Tibor címzetes igazgató úr köszöntője után vendégünk a diákkoráról és pályaválasztásáról mesélt. Oláh Edit Káldon született, a szombathelyi Rákóczi utcai iskolába járt, majd a még leánygimnáziumként működő Kanizsai Dorottya Gimnázium tanulója lett 1961-ben. Elmondta, hogy több kiváló tanára volt, köztük osztályfőnöke, Batki Jenőné, akinek az irodalom szeretetét köszönheti. Pályaválasztásában meghatározó szerepe volt biológia tanárának, Kerényi István tanár úrnak, az ő hatására jelentkezett az ELTE Természettudományi Karának biológia-kémia szakára. Kitüntetéssel végezte az egyetemet, de az ELTE Genetika Tanszékén ígért állást nem kapta meg, így került egyetlen munkahelyére, az Országos Onkológiai Intézetbe.
 

Hazai kutatómunkája mellett korán bekapcsolódott a nemzetközi rákkutatásba. 1977-ben az Országos Onkológiai Intézet akkori főigazgatója, Prof. Dr. Eckhardt Sándor akadémikus ajánlására egyéves tanulmányúton vehetett részt az Egyesült Államokban, az Indiana Egyetem Orvosi Kar Kísérleti Onkológiai Intézetében. Itt a daganatsejtek kóros anyagcsere-folyamatait tanulmányozták, ő kromoszómavizsgálatokat végzett és daganatokból származó sejttenyészetekben vizsgálta a daganatellenes szerek hatását. Eredményeit rangos nemzetközi folyóiratokban közölte, fiatalon bekerült a nemzetközi rákkutatói közéletbe és annak vezető testületeibe. Pályáját alapvetően határozta meg az, hogy 1986-ban Eckhardt Sándor professzor megbízta a Molekuláris Genetikai Osztály megszervezésével és ugyanabban az évben a Budapesten rendezett Rák Világkongresszus tudományos programirodájának vezetésével. Ezekben az években a molekuláris onkogenetika, – ami a daganatok kialakulásában szerepet játszó DNS- és egyéb molekuláris változásokat vizsgálja, – még nemzetközi szinten is fiatal tudomány volt, de itthoni és külföldi kollégák segítségével megbirkózott a hatalmas feladattal.
 

„A daganatok genetikája-örökletes daganatok” címmel tartott előadásában a professzor asszony a Molekuláris Genetikai Osztályon folyó és nemzetközi együttműködésben végzett tevékenységéről, a daganatok kialakulásának genetikai hátteréről és a géndiagnosztika jelentőségéről is beszélt.

Kutatásainak fő területe a familiáris és örökletes daganatok kialakulásában szerepet játszó daganatkeltő gének azonosítása és a génváltozások tanulmányozása. A géndiagnosztika a nagy genetikai rákkockázattal élő személyek kiszűrésére irányul családi halmozódású és fiatalkori emlő-, petefészek-, és vastagbélrákos megbetegedésekben, elősegítve a betegség korai felismerését és célzott klinikai ellátását

A sejtek szintjén a daganatok genetikai betegségek. A rákos sejt genomja ugyanazokat a géneket tartalmazza, mint az ép sejteké, de hibás génekkel, és e hibák (mutációk) következtében a sejtek elvesztik az ellenőrzésüket a sejtosztódás felett.
A daganatok túlnyomó része „szerzett” betegség, amelyek kialakulásának hátterében a születés utáni, a testi sejteket érintő mutációk állnak. Ennek következményei azonban csak az egyén bizonyos szöveti sejtjeiben jelentkeznek (pl. emlőkben vagy vastagbélben).
Ha a mutáció ivarsejtben jön létre, akkor annak hatásai a következő generációkban mutatkoznak meg, és az utódok valamennyi sejtjét érintik. A betegség hajlamát örökítő mutációk következtében jönnek létre az örökletes daganatok (ezek a mutációk nem-daganatos szövetekben, pl. vérszövetben is jól vizsgálhatók).

Az emlőrák kialakulásának genetikai vizsgálata során hatalmas áttörés volt BRCA1 (BReast CAncer1) és a BRCA2 gének felfedezése, ugyanis a legtöbb örökletes emlő- illetve petefészekrák ezen gének mutációja miatt alakul ki. A két gén azonosítása után Dr. Oláh Editék az elsők között ismertették a női és férfi emlőrákos és petefészekrákos megbetegedésben szerepet játszó BRCA mutációkat.

Nemzetközi együttműködésben kimutatták, hogy az emlőrák kialakulásának valószínűsége sokkal nagyobb a BRCA mutációt hordozókban, mint a normál népességben. Ezért nagyon fontos a Molekuláris Genetikai Osztályon folyó másik tevékenység, a nagy genetikai rákkockázattal élők kiszűrése genetikai tesztekkel.

Először a daganatos beteg egyéni és családi kórtörténete alapján megállapítják, hogy fennáll-e örökölt rákhajlam gyanúja, majd meghatározzák a mutáció jelenlétét és típusát. Ennek alapján az egészséges családtagok is szűrhetők lesznek az adott mutációra. Mindez nagyon fontos a korai diagnózis és a megfelelő kezelés kiválasztása miatt.
 

Az akadémikus asszony kitüntetésnek érzi, hogy a rákkutatás legeredményesebb utóbbi három évtizedében dolgozhatott. Onkogenetikai vizsgálataik révén hidat építhettek a kutatás és a mindennapi betegellátás között, eredményeik pedig közvetlenül hasznosulnak az onkológiai gyakorlatban.

Az előadás végén „Vivat, crescat, floreat KDG! vagyis Éljen, gyarapodjék, virágozzék a Kanizsai Dorottya Gimnázium!” mondattal zárta beszédét gimnáziumunk első akadémikusa, a diákoknak pedig a következő Babits idézetet küldte ajándékul:

 „Légy hű és légy szabad! Gondolj a madarakra,
kik hívek a fához, mely fészküket adja,
s mégis kilátnak, kiszállnak a légi magasba!
Két hazában otthonosok: polgárai a fáknak
s együtt örök polgárai mind égnek és szabadságnak.”
Babits Mihály: Új mythológia

Az előadáson szép számban megjelent érdeklődők között a professzor asszony egykori osztály- és évfolyamtársai is jelen voltak. Az ötórai tea után pedig folytatódott a „rögtönzött évfolyam-és osztálytalálkozó”. Nagyon szívmelengető volt látni vendégeink arcán a találkozás örömét, a kanizsais összetartozást.

Köszönjük Prof. Dr. Oláh Editnek, hogy eljött hozzánk, további jó munkát és sikereket, mindehhez nagyon jó egészséget kívánunk!


 
2019. május 19. Tóthné Dancs Andrea
biológia-kémia szakos tanár


Hírek, aktualitások

Eseménynaptár

Hasznos linkek