Tea és Tudomány - Vendégünk volt Vakvagány

A negyedik évad vette kezdetét a Kanizsai Dorottya Gimnázium Tea és Tudomány sorozatában, ahol egykori diákjaink, kollégáink, vagy az iskola szimpatizánsai látogatnak el hozzánk, hogy megosszák velünk sikereik titkát. A rendezvénysorozatot Módos Tibor címzetes igazgató hívta életre, hogy ezáltal is méltóan tudjunk megemlékezni a gimnázium alapításának 100. évfordulójáról. Mára közkedvelt programmá vált, s aki eljön, mindig jól érzi magát. Moderátorként ezúttal Kudler Szilviát köszönthettük, aki két éve szerzett érettségi bizonyítványt, de fiatal kora ellenére ügyesen bánt a szóval.

Szombathelyen szinte mindenki ismeri Horváth Nikit, alias Vakvagányt, aki pár éve az RTL-Klub által meghirdetett versenyen „Az év embere” címet is elnyerte. Ő az a fiatal nő, aki dacol a sorssal, és a kemény próbatételek ellenére derűsen éli életét. Ahogy elmondta, komoly támogató közege van, amelyben az első két helyet édesanyja és Lili, a vakvezető kutya foglalják el.

Ahogy már szokás, az első kérdés a kanizsais múltra irányult. Evvel a múlttal Lili is rendelkezik, hisz először 2-3 hónapos korában lépte át a gimnázium küszöbét. Iskolába kellett járnia, hogy szokja a közeget addig is, amíg megkezdheti saját tanulmányait a vakvezető kutyák kiképzőbázisán. Felidéztük ifjúkori botlásait, a vidám perceket, amiket okozott, a sok szeretetet, amit kapott és adott. Niki elmondása szerint az itt megtapasztalt milliónyi inger tette Lilit kiváló vakvezetővé.

A fiatalokra gondolva a második kérdés a pályaválasztásra irányult. Mi legyen a vezérlő elv a döntésnél?

Niki véleményét érdemes meghallgatni! Amiben az ember tehetséges, amit szívesen csinál, abban nagyon oda kell tennie magát! Csak így lehet eredményt elérni. S, hogy melyik volt az a pillanat, amikor eldöntötte, hogy írni fog? Nem volt egy ilyen pillanat! Több impulzus volt, például, amikor osztályfőnöke Bánhidiné Balogh Éva egy általa nem elég jónak ítélt írásához annyit fűzött hozzá: „Legfeljebb ez majd nem kerül be a Niki összesbe!”

„Nem tudok mindenről írni, vallott tovább Vakvagány, és nem is akarok!” Fontos szerinte a megélt tapasztalat, a hitelesség. Vannak, akik nem szeretik az írásait, mert túl nagy érzelmeket váltanak ki belőlük. Mások éppen ezért kedvelik őket.

Ezután Niki blogjára terelődött a szó, aminek sok követője van. Itt részletesebben ír életéről, élményeiről. Az írás terápia számára, megkönnyebbül tőle. Kényszerből nem tud írni, akkor ír, ha jön az ihlet. Rovatát minden héten olvashatjuk a Vas Népében, ami azokhoz is eljut, akik nem böngészik a Netet.

Nagyon örült, hogy 2014-ben az év embere lett, de ezt máig megelőlegezett bizalomnak tartja, s úgy véli, ő ezért semmit nem tett. Óriási megtiszteltetés és nagyon büszke rá.

Vakvagány eddig két könyvet jegyez és készülőben van a harmadik. A címek is árulkodnak Niki lelkéről: Öröm ABC és Kutyaszív szeretet. Ezúttal az utóbbi hőséről, Liliről hallhattunk, aki már szavak nélkül is érti gazdáját. Két test, egy lélek ők és Niki nem kevesebbet köszönhet Lilinek, mint a szabadságát. Több, mint 10 éve vezeti, és azóta nem szorul állandóan mások segítségére.

Milyen érzés, hogy ennyien kíváncsiak a Vakvagányra és Lilire? – hangzott a következő kérdés.

Megtudhattuk, hogy Niki nagyon szeret kis településekre menni, ahol családias a hangulat. Nem csak őt, hanem Lilit is várják, aki igazi „cel eb” – tette hozzá tréfásan. A kutyákat sokan szeretik, de a vakvezető kutyát munka közben nem szabad zavarni, mert veszélybe sodorhatjuk őt is és a gazdáját is. Ugyanígy helytelen, ha a kutyát szeretetből túletetik.

Niki gyakran jár találkozókra és minden korosztályra más jellemző. Az oviban Lili a sztár, alig várják a lilisimit. Az általános iskolában mindenre könyörtelenül rákérdeznek, egészen hetedikig. Ők már inkább csak a facebookon kérdeznek. Talán még problémásabb a 9. évfolyam, később viszont már komoly beszélgetésekre kerül sor.

Niki sportos életmódot folytat, hisz mindent megtesz azért, hogy állapota ne romoljon. Rendszeresen biciklizik, szeret mászni, havonta egyszer egy barátjával motorozik is. Legújabb szerelme a Pilates, amitől az utóbbi időben két centit nőtt!!! Egy pályázat kapcsán pedig hamarosan a Holdfényligetbe látogat egy középiskolás osztállyal, akik bekötött szemmel fognak vele mászni. Tényleg vagány! Nem tévedés a név!

Hogy van ennyi erőd? – érkezett az újabb kérdés.

És Niki megosztotta velünk hitvallását: „Az utunkat járnunk kell! Azért vagyunk itt, hogy tanuljunk. Valamiért nekem ezt kell megtapasztalnom. Sokat nyertem evvel a betegséggel, (nem tévedés!), pl. Lilit. Nem akarnám visszakapni a látásomat, ha cserében le kellene mondanom Liliről.”

Végül szó esett még Vakvagány további terveiről. Készülőben van harmadik könyve, amelynek címe Léleköltő. Egyszer, valamikor pedig szeretne írni édesanyjáról, de ezt ma még nagy falatnak tartja.

Erőt, kitartást és időt kívánunk, hogy a Vakvagány minden terve valóra válhasson!