Tea és Tudomány - vendégünk volt Kelbert Krisztina
| A Szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium programokban gazdag iskola. Szeptember 19-én, kedden részt vehettünk a Tea és tudomány című estén. Ez egy olyan rendezvény, ahol a tanárok és diákok is együtt tanulhatnak. Mivel kilencedik osztályos vagyok, először vehettem részt ezen a nagyszerű programon. A Tea és tudomány arról szól, hogy volt kanizsais diákokat hív meg az iskola – akik sokra vitték az életben –, hogy ők elmesélhessék nekünk tapasztalataikat, útjukat, míg kortyolgathatjuk a finom teánkat. Úgy gondolom, hogy ez a program nagyon hasznos, rengeteg mindent tanulhatsz, ám eközben kikapcsolódás is számodra.  Kedden Kelbert Krisztina volt a vendégünk, aki 2004 óta a Savaria Múzeumban dolgozik. 1999-ben érettségizett a gimnáziumban. Krisztina nagyon szeretett tanulni. Matematika szakos osztályban tanult. Az iskola jelentette neki a hobbit, szórakozást és a tanulást is egyben. Említése szerint az itteni történelem óráknak óriási szerepe volt, itt szerette meg igazán a történelmet, mely tele volt rengeteg kihívással. Az idegen nyelvi óráknak is meglett a gyümölcse, a gimnáziumnak köszönheti nyelvvizsgáit. Imádott olvasni, főként regényeket, verseket és drámákat. Miután befejezte a gimnáziumot tudta, hogy humán irányba szeretne továbbtanulni. A Pécsi Tudományegyetemen tanult. Magyar-történelem szakos tanár lett, ám sohasem tanított, csak gyakorló tanításokon vett részt. Majd rájött, mi érdekli igazán: a régészet. Krisztinából régész-technikus lett, diplomát szerzett régészetből. Mint mondta, nem is igazán a tárgy, hanem a mögötte lévő ember érdekli. Elmesélte, hogy a Savaria Múzeumban találhatóak érdekes kiállítások, és nagyon ékes a múzeumi fényképgyűjtemény. Nagyon sok időt tölt a kutatással, több mit napi nyolc órát. Ám, ha van egy kis szabadideje, akkor szívesen sportol, kirándul, vagy utazik. Két hete kezdett el egy újabb kutatást, Halász Ilona naplóiról. Halász Ilona 1914-ben született Fiume-ben, öt testvére volt. 1919-ben a család elhagyta Fiumét, majd Szombathelyre költöztek, ekkor Ilona Ausztriában folytatta tanulmányait. 1933-ban érettségizett. Elvégezte az egyetemet is, majd iskolában tanított. (Pilcz Zsigmond volt Ilona hitvese.)
A KDG-ben volt francia, orosz és német szakos tanár, és igazgatóhelyettes. Négy darab naplót vezetett a gimnázium évei alatt. Magáról a naplóról: ez a legszabadabb feljegyzési forma, én-dokumentum és lineáris. Halász Ilona naplója privát volt, melyet folyamatosan, napi rendszerességgel írt. Ez a napló személyes, magyar nyelvű és autográf, azaz eredeti. A címe: Naplóm! A formai megjelenése egy átlagos füzet, minden naplóján feltünteti saját nevét. Ilona számára a napló egy beszélgetőtárs is. Szokása volt, hogy mindig újra olvasta a naplóit. Motivációja: önelemzés. Nagyon szeretett írni, pl: verseket. Ilona titokban vezette a naplóit, próbálkozott a titkos írással is, sok bejegyzést idegen nyelven tett. Sokszor fohászkodott, még az időjárásról is írt rendszeresen a naplójába (részletezett mindent). A napló érzelmekben gazdag, gyakoriak az álomleírások. A Napló! írása 1935-ben megszakadt, ennek oka az egyetem volt. Nekem nagyon tetszett ez a kis előadás, nagyon érdekes volt. Mindenkinek bátran ajánlom ezt a délutáni programot! Ruzsányi Panna 9 KNY |
Az idei tanévben kezdtem el tanulmányaim a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban, ahol első programjaim közé a „Tea és Tudomány” tartozott. A délutánra a magyar tanárom (Enci néni) tanácsára (főleg az ötös miatt) mentem el, ahová barátnőmet is elhívtam. A foglalkozáson Kelbert Krisztina tartott előadást Halász Ilonáról, de még mielőtt beleugranék a közepébe, mesélni szeretnék a gimnázium egykori diákjáról. Kelbert Krisztina a Savaria Múzeumban dolgozik, a Történettudományi Osztály vezetőjeként. A Kanizsaiban emelt szintű matekszakra járt fiatal korában, majd 1999-ben érettségizett. Gondolatait vonzotta a tanári „karrier”, ám szíve mélyén és tetején mindig is jobban szeretett volna régész lenni. Későbbiekben a Pécsi Tudomány Egyetemen folytatta tanulmányait. 2004-ben csatlakozott a Savaria Múzeumhoz. Visszatérését a gimibe örömmel és nagy megtiszteltetéssel élte meg. De térjünk rá arra a személyre, akit Kelbert Krisztina választott: Halász Ilona. 1914-ben született Fiume nevű városban. Édesapja Halász Ambrus, akiről Ilona naplói alapján arra következtetünk, hogy sok sérelmet okozott a lánynak, rossz családapa lehetett, hisz Ilona sokszor írt olyanokat naplójában, mint: édesanyja sírása, félelme és bizalmatlansága a férfiakkal szemben.
A családban 6 gyermek volt, Ilona volt a 3. gyerek. 1919-ben az élet úgy hozta, hogy Szombathelyre került, ahonnan Ausztriába járt tanulni. 1925-től kezdte el tanulmányait, az akkor még leánygimnáziumban, ahol naplót vezetett. 1933-ban érettségizett nyelvekből. 1941-ben Lentibe költözött, majd 1947-ben házasságot kötött Pilcz Zsigmonddal. Későbbiekben Hajdúszoboszlóra került. Azonban sajnálatos módon férje 1963-ban meghalt, ez ok miatt visszatér a Kanizsaiba tanítani, egészen 1969-ig, ahonnan nyugdíjba vonult és nyelvtanfolyamokat indított. Mint már említettem, Halász Ilona naplókat írt és az előadás egy része gimnáziumi naplóiról szólt. Ilona naplójára, mint egy beszélgetőtársra tekintett, hisz sokszor látható, hogy megszólította naplóját. Valószínűleg azért vezetett naplót, hogy oltsa írás utáni vágyát. A füzetek szövegeiben nincs se kezdés, se lezárás, melyről arra következtethetünk, hogy folytatólagosan vezette a naplókat. Az is bizonyított tény, hogy füzeteit újraolvasta, hisz sokszor látható, hogy kijavította hibáit, kiegészítette a szövegeket.  Naplóját titokban vezette és védekezni is próbálkozott a kíváncsi emberek ellen: titkosírással, nyelvek használatával, illetve keverésével. Ilona hívő embernek bizonyult, hisz soraiban segítséget kér Istentől, illetve gyakran megnevezi őt, sorai gyakran hozzá szólnak. Mindent részletezett naplóiban, az időjárást; azt, hogy mennyi kenyeret vett és mennyi pénzért. Érzelmeit, álmait és lelkiállapotát is megismerhetjük a naplók segítségével. Füzeteiben a Horthy-korszak eseményeiről is beszámol nekünk, technikai fejlődésünkről, város történetünkről kapunk meg több információt, Ilonának hála. Sajnos naplói 1935-től megszakadnak, amikor az egyetemre került, ám maradtak fent róla képek, melyek azt mutatják, hogy női munkatáborokban vett részt. Szerintem ez az előadás nagyon érdekes volt, főleg az olyan emberek számára, akik szeretik a történelmet (mint jómagam). Ajánlani tudom ezt a délutáni programot mindenkinek, aki értelmiségi embernek tartja önmagát és élvezi a történelmet, na meg a teát! Lada Melinda 9.KNY |
2017. szeptember 28.
Hírek, aktualitások
Eseménynaptár
Hasznos linkek
