Kanizsai Dorottya Gimnázium

Tea és Tudomány - vendégünk volt dr. Lotz Marianne és dr. Bazsó Zoltán

A Tea és Tudomány sorozat legutóbbi, márc 6-i összejövetele  már azért is rendkívülinek ígérkezett, mert az estek állandó levezetőjének, Merklin Ferenc igazgatóhelyettes úrnak csak hűlt helyét találtuk; pontosabban az ő székében is az egyik meghívott vendég ült. Mi csodálkoztunk, őket viszont ez a körülmény láthatóan cseppet sem zavarta, ami érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy két törvényszéki bíróról van szó – dr. Lotz Marianne és dr. Bazsó Zoltán személyében -, és mint ahogy az egyik felvezetö beszédben elhangzott (mert abból meg Kocsisné Körmendi Klára tanárnőnek és dr. Szakács Zsanettnek, a Baráti Kör képviselőjének köszönhetően rögtön kettő is volt!), „jogásznak nem szükségeltetik moderátor”.

És valóban, olyan élménydús, élvezetes visszaemlékezésnek lehettünk kettejük párbeszéde során tanúi, úgy meséltek a mintegy 35 évvel  ezelőtt történtekről, mintha csak tavaly hagyták volna itt az iskolapadokat. Egymással versengve idéztek fel diákcsínyeket, iskolai legendákat és saját tapasztalatokat, soroltak szállóigéket tanároktól, diáktársaktól.

Megelevenedett előttünk a történelmet tanító szigorú Bogáromi tanár úr alakja, aki hamar lehűtötte a készületlen diákokat, mondván, „ha a középkorban élnétek, már állatbőrben száradnátok a kerítésen”. Vagy a matematikus Márovits tanár úr, aki berendelte egy feladat alaposabb megvitatására az apukát, akiről kiderült, hogy rendszeresen megoldja lánya nehezebb házijait. Nagy élmény volt számukra minden évben az építőtábor, a rendszeres sportversenyek, és természetesen az osztálykirándulások.

Kiderült, hogy bár mindketten a Kanizsaiban végeztek, ismeretségük nem innen ered, hanem egy konferenciának köszönhető, ahol egy unalmas előadás helyett kis társasággal inkább túrázni indultak. 10 év különbséggel érettségiztek, de mindketten rendkívül jó osztályba jártak, ahol a tanulás és tudás erénynek számított, ahonnan kirepülve egy-két kivétellel mindenki diplomát szerzett. Lotz Marianne fényképe  ma is ott függ a dicsőségfalunkon, hiszen kiemelkedő eredményeket ért el a legrangosabb tanulmányi versenyen, az országos OKTV-n: irodalomból a  8., történelemből a 11. helyezést szerezte meg. Ez akkoriban mentesített a felvételi vizsga alól, egyenes bejutást jelentett az egyetemre. Ő  a Pécsi Jogtudományi Egyetemet  választotta, ahogy pár évvel később Bazsó Zoltán is.

Ez a tény pedig újabb közös élményeket jelent, így aztán a pécsi egyetemi légkörből is kaptunk egy kis ízelítőt. A város hangulata, nyitottsága, a Nádor presszó stresszoldó hatása mindkettejüket megfogta. Az egyetem viszont szellemi, fizikai, sőt, néha anyagi áldozatokat követelt. Mint az ún. Marton-könyv, amely Benedek tanár úr rigolyája miatt hiánycikk lett, feketepiaci ára szinte az arannyal vetekedett.

Lotz Marianne történelmi érdeklődése a bírói munka mellett is megmaradt. Különösen  Mária Terézia és kora, családjának sorsa foglalkoztatja, most is hozott egy igazán érdekes és hasznos előadást a témából. Bemutatta a királynő szüleit, testvéreit, beszélt anyai, emberi erényeiről, hihetetlen teljesítményéről, hogy miközben 24 éves korától egy birodalmat irányított, 16 gyermeket szült    Lotaringiai Ferencnek, akihez valódi szerelem fűzte.

A gyerekek életútjának ismertetése mellett felmerültek további, a királynőhöz kötődő nevezetes személyek, mint például Born Ignác  tudós bányamérnök, vagy Kempelen Farkas, a sakkozó török megalkotója.

Csak az óra szokásos jelzése figyelmeztetett az idő múlására, különben észre se vettük volna, hogy elröppent másfél óra.  Igazán hasznosan és kellemesen töltöttük el!


 

2018. március 12. Lőrinczyné Marton Zsuzsa
Fotó: Lovassné Vass Enikő


 

Hírek, aktualitások

Eseménynaptár

Hasznos linkek