Vor Gott sind eigentlich alle Menschen Berliner. - Avagy a 11.B kirándult!

A 11.B osztályról kellően köztudott, hogy mennyire szeret kirándulni. Így nem túl meglepő, hogy május 21. is kicsit máshogy indult, mint egy átlagos sulis reggel. A cél ezúttal nem más volt, mint Németország. 

A kedd hajnali órákban még bőven alvó Aréna utcát szépen lassan az érkező autók kisebb zsivaja ébresztette. A Nagy Nap első óráiban, noha a csapaton látszott, hogy csupán pár órát aludt, kellő izgatottsággal vártuk osztályfőnökünket. Megérkeztével könnyes búcsút vettünk szüleinktől és megkezdtük a felszállást a buszra. Szerintem biztosra mondhatom, hogy az osztrák határra érve a diáksereg zöme is más országba lépett…Álomországba:) 

Első úticélunk viszont nem németajkúakhoz vezetett. Prága, a Városok Királynőjeként is emlegetett cseh főváros, rögtön levett a lábunkról. Az ismerkedést a Vencel térrel kezdtük, ami egy hatalmas, jól áttekinthető tér. A számos, a 20. század elején épített szép épületen kívül a tér két fő látványossága Szent Vencel 1912-es lovas szobra, és a cseh Nemzeti Múzeum épülete. A tér, ahogy vezetőnktől megtudhattuk, állandó színhelye a politikai demonstrációknak, de a karácsonyi vásároknak is.
 

Az Óvárosi téren található a jellegzetes Tyn-templom és az ikonikus városháza, tornyán az Orlojjal, azaz az 1410 óta működő hatalmas óraművel, ami kihagyhatatlan látnivalóként szerepelt a listán. Idegenvezetőnk elmondta, hogy a csodálatos óraszerkezet nagy része eredeti és századokkal ezelőtt is ugyanúgy járt körbe a 12 apostol egészkor, mint ma. 

Az Óváros tér ragadott magával a leginkább. A sok impozáns épület és a jelenlévő hangulat teljesen magába szippantott, a falak megérintésével kedvem támadt visszautazni a múltba, belenézni az akkori mindennapokba. A macskaköves utakat járva a falak megérintésével megpróbáltam szóra bírni azokat, de egy kis fantáziával se perc alatt kreáltam magamtól is történeteket. A szabadidő során igyekeztünk minden részletet szemügyre venni és a táncosok, utcazenészek teremtette miliőt kiélvezni. 

Rengeteg új dolgot tudtam meg. Nagyon tetszett az idegenvezetőnk mentalitása, meg ahogy beszélt, de talán a legérdekesebb infónak a Károly hidat említeném, amit tojással ragasztottak össze.
Néhány vélemény:

• "Károly híd: Bár már korábban jártam a városban, ez a híd mindig lenyűgöz az impozáns szobraival, a szép kilátással és a festői folyóval."😊 KR
• "Kár hogy az eső miatt csak gyorsan átmentünk rajta, de tetszett a szobor amit a rövid történet meghallgatása után megsimogattunk, hátha szerencsénk lesz." SzD
• "Remélem, tényleg szerencsét hoz az aranykutya."😊 SS
• "Vencel tér: Ezen a helyen különösen érdekes volt belegondolni a történelmi háttérbe." KR
• "Csillagászati óra: a régi óra játékát szép emlékekhez kötöm, úgyhogy ez is tetszett (még az eső ellenére is)" KR
• "Zsidó negyed: itt szintén az elhangzott történelem fogott meg". KR
• "A megfordított szobor tetszett a legjobban, mert nem olyan volt, mint egy átlagos szobor." HBa

A zuhogó eső miatt hamar jött az indulás pillanata. Sajnáltuk, hogy az időjárás lerövidítette prágai tartózkodásunkat, másrészt viszont ennyivel több időt tölthettünk következő állomásunkon, Drezdában. 

A belváros nagyrésze rekonstruált, újjáépített. Ennek oka a szövetséges légierő drezdai bombázása, amely során a teljes városközpont, így a híres Frauenkirche is megsemmisült. Különösen érdekesnek találtam, hogy a régi, megfeketedett részekhez úgy építették hozzá az újakat, mintha ez lett volna az eredeti elképzelés is. Ahogy azt Réka anyukájától megtudtam, nagyon különleges a tetején levő arany kereszt, amelynek készítője azért jelentkezett külön erre a feladatra mivel saját apja volt egykor a templom lebombázója. Néhány osztálytársam így vélekedett róla:

• „Lélegzetelállító, és monumentális, ezen kívül gyönyörű.” (TP)
• „Megdöbbentően díszes egy evangélikus templomhoz képest, tetszett a nagy tér és az erkélyes kialakítás.” (HO)
• „Nagyon tetszett, az eddigi egyetlen templom, ami megfogott nagyon.” (OJ)
• „Egy misére nagyon szívesen beülnék, nagyon tágas volt, egyszerűen nagyszerű.” (PÁ)

 
A nap végére már fő úticélunkhoz ért a buszunk. A csapat, az egész napos utazás után, kis csocsózást és billárdozást követően el is tette magát másnapra. Bár tény, hogy alvásra igen nehezen került sor a szomszéd szobában alvóktól, akik vagy vaddisznók voltak, vagy ha nem, akkor nagyon ajánlunk nekik egy alapos orvosi kivizsgálást orrpolip gyanújával. :D

Na de milyen Berlin?
Az a helyzet, hogy nehéz konkrét jelzőkkel illetnem. Egyszerre modern és hipszteres, régi és új, nyüzsgő és csendes. Az ott töltött 2 nap igen csekélynek bizonyult a város teljes felfedezéséhez. Rengeteg helyen jártunk, de hogy párra részletesebben is kitérjek: 

Az East Side Gallery például, a Spree folyó mentén, a berlini fal leghosszabb, ma is álló darabja. Az 1,3 kilométernyi szakasz oldalát színes graffitik ékesítik, de ez nem vandálkodás, hanem sokkalta több. A rengeteg művész alkotása hasonlóképp működik, mint egy sebtapasz, egy már régóta gyógyuló seben. Nagyon durva volt belegondolni sétánk közben, hogy ez a nem is olyan magas építmény, évekkel ezelőtt családok ezreit szakította ketté. Lássunk néhány véleményt:
Az utolsó napunk második felét Bambergben töltöttük, ami a személyes kedvencem lett. A tipikus német, fagerendás házak, hangulatos utcák és kocsmák légköre teljesen magával ragadott. Még a füstölt sör nélkül is roppant jól éreztük volna magunkat ott kánkánozás közben.
 
Felsorolni is nehéz lenne mennyi helyet jártunk még be, de nem is feltétlen ez a cél. Rengeteg élménnyel lettünk gazdagabbak egyénileg, és csapatban is. Jó pár kilométerrel a lábunkban és még annál is több felejthetetlen történettel az emlékeinkben hagytuk el Németországot. De, ahogy kirándulásunk mottója is tartja: Berlin visszavár! 

Nagyon szépen köszönjük osztályfőnökünknek, Lovassné Vass Enikő Tanárnőnek ezt a felejthetetlen öt napot és míg Berlin visszavár, addig a 11.B visszatér.
                                      

---

Összegyűjtöttem néhány gondolatot, amit diákjaim fogalmaztak meg a cikkben nem említett helyekről:

Gedächtniskirche Berlin:
 
Siegessäule:
 
Technikmuseum:
 
Panoramapunkt:
 
Futurium:
 

Sajnos nem sikerült bejutnunk a Reichstagba egy rendezvény miatt, a Pergamonmúzeum évekre bezárt, a történelmi múzeumot átépítik és sok más helyen is építkezések folytak. Ennek ellenére kimaxoltuk ezt az öt napot. Én is köszönöm diákjaimnak, hogy teljes mértékig együttműködőek voltak. Ugyan volt egy vakbélműtétünk, de gyakorlatilag fennakadás nélkül lebonyolítottuk a programot. Berlin pedig tényleg visszavár, sőt visszahúz. És minden utazás vége egy másik utazás kezdete!

A kiránduláson készült további fotóinkat a Galéria&Média menüpont alatt találják ! 

 

2024. július 23.

Lovassné Vass Enikő

---