Magyar kisérettségi
Decemberben dőlt el, hogy ki miből fog kisérettségi vizsgát tenni. Én a magyar húztam.
Bő 1 hónappal a vizsga előtt álltam neki a magyar tételek kidolgozásának. Előkerestem a kilencedikes és tizedikes tankönyveket is, szöveggyűjteményeket, irodalom és nyelvtan füzeteimet. Szandtner tanár úr vázlata alapján ezekből ollóztam össze és dolgoztam ki a tételeimet. S bár ez nagyon sok időt igénybe vett, megérte, hisz már ezzel rengeteg mindent megjegyeztem.
A tanuláshoz beosztottam az időmet. Elhatároztam, hogy minden nap megtanulok egy irodalom és egy nyelvtan tételt. Szerencsére sikerült is tartanom magam a tervemhez, úgyhogy az utolsó hétre már csak az átolvasgatás, ismétlés maradt. Mindegyik tételhez kiírtam a fontosabb kulcsszavakat, azokat memorizáltam.
Mivel a negyedik órára kellett beérni, jól ki tudtam magamat aludni vizsga előtt, és egész nyugodtan indultam el. Még egyszer utoljára átfutottam minden tételt, aztán már azt láttam jobbnak, ha nem nézegetem többet, hisz csak összezavarodnék.
A nap legnehezebb része számomra a várakozás volt, szívem szerint rögtön elsőnek mentem volna be. Bár egész jó hangulatban töltöttük az időt - és ez inkább volt vicces, mint stresszes - úgy éreztem, minél többet kell a folyosón várakozni, annál jobban fogok izgulni, mire végre sorra kerülök.
A kisérettségi tapasztalatszerzésnek tökéletes volt. Talán kevésbé fogok izgulni egy év múlva, a rendes érettségin. Ráadásul így már megvan az érettségi tételek fele: jövőre már csak 10 irodalom és 10 nyelvtan tételt kell megtanulni.
Szabadi Lídia 11.K
|
Történelem kisérettségi
Az én kisérettségi tantárgyam a történelem lett, ami számomra kedvező volt, mivel a tételek nagy részét egyszer már megtanultam a tavaly év végi vizsgára. A 10 tételből összesen kettő változott, így nekem is csak ezeket kellett kidolgoznom.
A felkészülést 2 héttel előtte kezdtem el. Beosztottam a tételeket nehézségük szerint, és azzal kezdtem, amitől a legjobban tartottam. A kisérettségi előtti este kezdtem izgulni kicsit, de másnap csak a 6.-7. órára kellett bemenni, így volt lehetőségem kipihenni magam és előtte még utoljára átnézni az anyagokat. Az osztályból összesen nyolcan húztunk törit, ezért a várakozási idő még így utolsó előttiként sem volt túl sok. Mikor én következtem, még 4 felelő volt előttem, tehát bőven volt időm leírni a vázlatot, és átgondolni, hogyan fogom felépíteni a témám.
Szerintem a kisérettségi nagyon hasznos volt, hiszen megismerkedtünk egy igazi vizsgahelyzettel, ami segít bennünket abban, hogy nagyobb bátorsággal és tapasztalattal vágjunk majd neki a ”nagy” érettséginek.
Fábri Ramóna 11.K
|
Matek kisérettségi
Nos, túl vagyok életem első és utolsó kisérettségijén. Nem izgultam annyira mint vártam, sőt magamhoz képest kifejezetten nyugodt voltam. Nem számít annyira, mint a többi vizsgám idén (angol és infó osztályozó és előrehozott érettségi), de azért készültem rá. Azt hittem komolyabb lesz, de írásbeli lévén, még kiöltöznöm sem kellett, aminek azért örültem, mert így lazább volt az egész. 7:45-kor kezdődött a vizsga.
Amikor kinyitották a 67-es termet, Pécz tanárnő kíséretében bevonultunk, hogy elfoglaljuk a helyünket. Az igazgató helyettes asszony tartott egy rövid tájékoztatót a feladatlapról, majd Avar tanárnő kiosztotta a dolgozatokat, és átpörgette a függvénytábláinkat, hogy ne csaljunk. A telefonjainkat ki kellett kapcsolni, mindent el kellett pakolni az asztalról, a szokásos dolgok. Csak enni-inni lehetett közben, meg a két óra közti szünetben ki lehetett menni a mosdóba, nyilván egyesével és nem gyanúsan hosszú ideig - ezekkel nem éltem.
A feladatok nem voltak nehezek, de kicsit bizonytalannak éreztem egyes megoldásaimat. Matekból mindig. 2 órát írtuk, ami bőven elég volt a mindössze 9 db feladatra, majd utána lehetett is haza menni. Elég laza volt a hangulat, gondolom a rendes érettségin kicsit szigorúbb lesz.
Szerintem különösebben új élményben nem volt részem, ugyanolyan volt, mint a kompetencia mérés, vagy bármilyen más verseny.
Schubert Örs 11.K
|
Angol kisérettségi
Már a kezdetektől tudtuk, hogy egyszer ránk is sor kerül, és nekünk is kisérettségi vizsgát kell majd tenni, de a legtöbben valószínűleg inkább igyekeztünk nem belegondolni. Végül tavaly decemberben dőlt el, hogy ki melyik tantárggyal birkózik majd meg, egy izgalmas kis húzás keretében. Nekem az angol jutott, amit egyáltalán nem bántam.
Az angol kisérettségi egy hallgatásos feladatsorból, és egy szóbeli feleletből állt. Utóbbihoz a tételeket már előre megkaptuk – ezek a középszintű érettségi követelményeihez igazodtak -, így mindenkinek elég ideje lehetett kidolgozni őket. Én nem néztem át őket annyira részletesen, ugyanis az improvizációs képességeim feleletnél még nem igazán hagytak cserben, de az utolsó pár napban azért igyekeztem átgondolni őket, tervet készíteni róluk a fejemben.
Szerencsére a kisérettségi nem a tanítással egy időben kezdődött, szóval egész jól kialudhattuk magunkat előtte. Nekünk, angolosoknak a negyedik órára kellett beérni, amikor is leültünk egy üres teremben, megkaptuk a feladatlapokat, és nekiálltunk a vizsga hallásértési részének. Nem éreztem túl nehéznek, de azért nem ártott odafigyelni, és gyorsan körmölni.
Ezt befejezve tarthattunk egy negyedórás kis szünetet, majd el is kezdődtek a szóbeli feleletek. Nem izgultam előtte túlságosan, igyekeztem pozitívan állni a dologhoz, mégis örültem, hogy az elsők között kerültem sorra.
A kisérettségi tapasztalatszerzésnek mindenképpen hasznos volt, hiszen minél több ilyen stresszes helyzetbe kerülünk, a jövőben annál könnyebben fogjuk majd megugorni az ehhez hasonló akadályokat.
Papp Virág 11.K
|