Kanizsai Dorottya Gimnázium

Holdosi József Emlékkonferencia a 100 éves KDG-ben

A Berzsenyi Dániel Könyvtár és a Kanizsai Dorottya Gimnázium közös rendezésében, Szombathely Megyei Jogú Város támogatásával 2017. október 25-én egész napos konferenciával emlékeztünk iskolánk egykori tanárára, Holdosi József íróra. Az emlékkonferencia Holdosi József emléktáblája előtt főhajtással és koszorúzással kezdődött, ahol dr. Puskás Tivadar polgármester úr és Módos Tibor igazgató úr személyes hangú köszöntője hangzott el.
A könyvtár több ízben otthont adott már az e témában megrendezett programoknak, legutóbb például 2015-ben a Romák, cigányok a tudomány és a művészetek terében című konferenciának, amely a roma közösségben fellelhető értékek felmutatását tűzte ki célul: a roma és nem roma közösség számára egyaránt. Ekkor körvonalazódott a folytatás: dr. Beck Zoltán PhD egyetemi adjunktus (Pécsi Tudományegyetem, Romológia és Nevelésszociológia Tanszék), a konferencia ötletgazdája felvetette egy kétévente megrendezendő Holdosi József-sorozat lehetőségét és szükségességét. Egy olyan, kétévente megrendezendő Holdosi József-konferenciát képzelt el, amelynek egyrészt magától értetődő helyszíne Szombathely – hiszen itt élt, írt, tanított Holdosi József –, másrészt „nemzetközi nyitottsággal” is rendelkezik, vagyis olyan fórum, ahol „a legfrissebb tudományos eredmények elbeszélhetők”.
 
Holdosi József Szombathelyen, a Kanizsai Dorottya Gimnáziuman tanított 1981 és 1991 között. Írásai a magyarországi cigányság életével foglalkoztak. Első regénye, a Kányák (1978) családja – a parasztlány nagymama, a cigányzenész nagypapa és gyermekeik és unokáik – történetét írta meg az 1920-as évektől az 1970-es évek végéig. A cigányfestő látomásaiban népe krisztusi megváltását képzeli el, a zenészfiú végigbolyongja a világot, hogy megtalálja az ősi cigányzenét, a legkisebb fiú pedig drámát ír népe sorsáról.

A Kányákkal, ezzel az eposzi erejű cigány mítoszokra (is) épülő családregénnyel Holdosi berobbant a magyar próza élvonalába, a mű kultikus jelentőségűvé vált (német és lengyel nyelvre is lefordították). A regény – irodalomtörténészek véleménye szerint – Gabriel García Márquez (1927–2014) mágikus realizmusának magyar-roma változata. A mű megjelenése után több sajtópert indítottak ellene (ezek alapján készült a Hajh cigányok, hajh Kányák c. dokumentumjátéka, amely először a Magyar Rádióban hangzott el, 1983-ban). Későbbi írásaiban is elsősorban a magyarországi cigányság 20. századi sorstörténeteinek bemutatására törekedett: a nyers valóságot mitikus képsorokkal igyekezett bemutatni, hősei tragikus, elbukó figurák; hiteles, sokszor brutálisan erős jellemek. Szereplői gyakran átokként vagy büntetésként élik meg saját cigányságukat, el akarnak szökni sorsuk elől. Visszatérő cselekményszál a környezetéből kiszakadt cigány fiú sorsa, aki vagy eltitkolja származását vagy édesanyja tudatosan idegeníti el magától; gondolván azt, hogy nem cigányként boldogabban élhet. Sorsuktól elszakadni kívánó hősei azonban előbb-utóbb illúzióikat veszítve visszatérnek cigányságukhoz, mert nem lehetséges a megváltás – jóllehet mindig újra és újra meg kell próbálni. További információ Holdosi József életéről ide kattintva olvasható.
Konferenciánk két tematikus blokkban, két időpontban zajlott, s célcsoportja is eltérő volt. Az iskolai programra délelőtt, a könyvtári rendezvényre délután került sor. A Gimnáziumban Beck Zoltán rendhagyó, interaktív irodalomórával tette rendkívül hangulatossá, élményszerűvé a diákság számára a roma irodalommal való találkozást. A diákoknak Holdosi József, Szécsi Magda, Bari Károly, Lakatos Menyhért, Jónás Tamás műveiből kivágott idézetekhez kellett – „borítékba zárt” illatok, szagok, egyéb impulzusok – segítségével történeteket kitalálniuk, az adott karaktert megformálniuk. A diákok láthatóan nagy élvezettel, s kreativitással formáltak a részletekből egész, kerek szüzsét, s alig várták, hogy az előadást követően a 30Y frontemberével közös fotókat készíthessenek.
Ezt követően Holdosi József alakját a gyermekkorától egészen a szárnypróbálgatás időszakáig, ill. a fiatal felnőttkorig idézte meg Benke Éva Radnóti-díjas tanárnő, aki nemcsak a család jó barátja, hanem Holdosi József első olyan mestere volt, aki pl. Gabriel Garcia Marquez műveit adta a kezébe. Harmadik előadónk Koós Ildikó főiskolai docens volt, aki érdekfeszítő előadást tartott arról, hogy a cigány irodalommal milyen módon ismerkednek meg az általános iskola alsó tagozatában tanuló gyermekek.

Sajnos, nagyon kevés és nagyon esetleges a tankönyvekben található, cigány kultúrát megismertető szövegrészlet. A délelőtti program záró eseménye egy nagyon izgalmas, múltidéző, történeteket, titkokat is feltáró kerekasztal-beszélgetése volt, egykori tanítványokkal (Gergó Judit, Schütteő László, Balikó Adrienn) és Módos Tibor igazgató úrral (mint egykori kollégával).

Délután a Berzsenyi Dániel Könyvtárban tudományos szekcióval folytatódott a program, Beck Zoltán, D. Magyari Imre, Szűcs Teri és Orsós János kutatási témáiról hallhattak színvonalas előadásokat az érdeklődők.

 
2017. október 25. Dr. Czetter Ibolya
Fotó: Lovassné Vass Enikő és Merklin Ferenc
A konferenciát Czetter Ibolya tanárnő kezdeményezte és szervezte meg. Zárószavában reményét fejezte ki, hogy ez a nagyszerű kezdeményezés folytatódhat, két év múlva újabb előadókkal, esetleg diákkonferenciával is kiegészülhet.
Antal László ex kanizsais tanár verse Holdosi József halálára

 

Hírek, aktualitások

Eseménynaptár

Hasznos linkek