Gimnáziumunk története

Az 1900-as éves elején a szombathelyi polgárság körében igény mutatkozott arra, hogy középosztály leánygyermekei az általános műveltség mellett olyan ismeretek birtokába is jussanak, amely tudás segítségével tisztes megélhetésükről maguk gondoskodhassanak.

„1917. május 11-én a Vallás-Közoktatási Miniszter Úr Ő Nagyméltóságának kiküldötte: Dr. Benisch Artur jelent meg Kiskos István polgármester úrnál, hogy vele a kérelmezett leánygimnázium ügyében a létesítés feltételeinek megállapításában tárgyaljon. E tárgyalás megállapításait a polgármester az 1917. május 24-én tartott rendkívüli közgyűlés elé terjesztette.”

„A képviselőtestület az állami leánygimnázium létesítéséhez adandó városi hozzájárúlás tárgyában a következő véghatározatot hozta: » a Szombathelyen létesítendő állami leánygimnázium felállításához az e célra alkalmas teleknek ingyen való átengedésével és 80.000 koronával hozzájárul (...) «”

„Erre a Vallás– és Közoktatásügyi Miniszter Úr (...) a következő leiratot intézte Szombathely r. t. város közönségéhez: » (...) értesítem a Közönséget, hogy hajlandó vagyok a város által felajánlott hozzájárulások ellenében a jövő tanévtől kezdve Szombathelyen állami jellegű felsőleányiskolát és leánygimnáziumot létesíteni. (...) «”
„Az iskola megnyitása szeptember 13-án történt.”

A szombathelyi első leányiskola és leánygimnázium a jelenlegi épületben kezdte meg működését, amely akkor még csak egyemeletes volt.

Az iskola első évei a nagy történelmi változások, események idejére estek. Az I. világháború, Trianon tragikus átélése, a Tanácsköztársaság, majd az ezt követő évek nyomot hagytak diákokban, tanárokban egyaránt. Az iskola azonban tovább fejlődött. A tanári kar létszámának gyors növekedése az iskola szervezeti kiépülésével járt együtt.

„Iskolánkban ezidén (1920) megnyílt a felsőleányiskola IV., a gimnázium VIII. és a felsőkereskedelmi iskola VI. osztálya. Ezzel a felsőleányiskolai és gimnáziumi tagozat teljesen kialakult.”

Az első érettségi vizsga 1921 nyarán fontos mérföldkő volt az iskola életében.

1930 novemberében költözhetett be saját otthonába a leánygimnázium, mert az épület újabb szinttel bővült. A gimnázium az önállósult kereskedelmivel osztozott az épületen.

Az iskola az 1927/28. tanévtől fokozatosan leánylíceummá alakult át. Az 1934-es középiskolai törvény az egységesítés jelszavával megszüntette a líceumokat. Ezért az 1935/36-os tanévben megint gimnáziumi tantervvel indult az első osztály. Az 1937/38-as tanévtől iskolánk teljes neve: Szombathelyi Magyar Királyi Állami Kanizsai Orsolya Leánygimnázium névre változott.

A II. világháború alatt az iskola „vándorolt", épületét először magyar hadikórház foglalta el, 1945 áprilisában pedig szovjet kórház került oda. A premontrei gimnáziumban, a törvényszék épületében, a ferences kultúrházban folyt a tanítás. A háború után majdnem változatlan maradt az iskola hagyományos élete, de a felszín alatt fokozatosan jelentkeztek az új iskolapolitika és ideológia első jelei, amelyek elsőként személycserékben jelentkeztek.

1947-ben ismét nyolcosztályos oktatás indult, ám 1952-ben meg is szűnt.
Az 50-es évektől már Orsolya nagynénjének, Kanizsai Dorottyának a nevét viselte a gimnázium.
1964/65-től fiúk is tanulnak az iskolában.

A következő években új tornatermet kapott a gimnázium.
1991/92-ben ismét beindult a nyolcosztályos képzés, amely másfél évtized után immár harmadszor is megszűnt.
A 2011/12-es tanévtől magyar - angol kéttannyelvű képzés indult, évfolyamonként egy-egy osztállyal.

(Az idézeteket a Kanizsai Dorottya Gimnázium régi évkönyveiből válogattuk.)


Az iskola névváltozásai
 

1917/18	Szombathelyi Magyar Királyi Állami Felső Leányiskola és Leánygimnázium
1918/19 – 1923/24	Szombathelyi Magyar Királyi Leányközépiskola
1924/25 – 1926/27	Szombathelyi Magyar Királyi Leánygimnázium
1927/28 – 1935/36	Szombathelyi Magyar Királyi Leánylíceum
1936/37	Szombathelyi Magyar Királyi Állami Leánygimnázium
1937/38-as tanévtől	Szombathelyi Magyar Királyi Állami Kanizsai Orsolya Leánygimnázium
1950-es évektől	Kanizsai Dorottya Leánygimnázium
1960-as évektől	Kanizsai Dorottya Gimnázium

A gimnázium névadója

„Mint a sötét asszony a mohácsi téren,
úgy jár a Felejtés köztünk, és egyenként
elhantolja holtainkat.”
(Babits Mihály: Kanizsai Dorottya)

A Kanizsai család régi Vas megyei család. Kanizsai Dorottya nevét e család utolsó nagy nőalakjaként őrizte meg történetírásunk. A fennmaradt emlékek szerint kortársai előtt nagy tiszteletben álló asszony volt, aki az 1500-as évek első felében élt.

Először Geréb Péter nádorhoz ment férjhez, majd annak halála után a büszke és hatalmas Perényi Imre nádor felesége lett. Második férje halálát követően életét visszavonultságban töltötte úgy, hogy tetteiben, magatartásában az emberszeretet és hazaszeretet nyilvánult meg. A szegények, elesettek támogatója volt. A mohácsi csata után a halottaknak ő és szolgálói adták meg a végtisztességet. Utolsó éveit Sárváron - testvére gyermekeinek, Ferencnek és Orsolyának nevelésével - töltötte.