Megérkeztem szép hazámba, avagy gondolatok Kristóf Ágota emlékkönyve körül
Délután fél ötre benépesült a Kanizsai Dorottya Gimnázium legnagyobb terme, megtöltötte a sok érdeklődő, akik kíváncsian várták az „Elindultam szép hazámból…” című könyv bemutatóját.
Az esemény jelentőségét hangsúlyozta, hogy városunk számos prominens személyisége, köztük Puskás Tivadar polgármester úr is, megtisztelt bennünket jelenlétével.
A program Mayer Borbála szavalatával kezdődött, aki Kristóf Ágota egyik versét mondta el, majd Biró Bálint ismertette az írónő életútját, ami egy rövid időre gimnáziumunkkal is összekapcsolódott, ahogy azt a háttérben látható érettségi tabló is mutatta. A rövid műsort stílusosan a könyv címéül is szolgáló gyönyörű magyar dal zárta, a KDG alkalmi kamarakórusának előadásában.
A tartalmi részt polgármester úr nyitotta meg.
Beszédében hangsúlyozta az olvasás fontosságát. Ahogy mondta: „A könyvet dicsérni manapság nem modern dolog, de mi azért dicsérjük, hisz a könyv az egyik legcsodálatosabb ismeretterjesztő alkotás.” Méltatta az iskola és a Baráti Kör szellemiségét, amely lehetővé tette, hogy megszülessen egy ilyen szép kiadvány, ami emléket állít Kristóf Ágotának.
Módos Tibor igazgató úr üdvözölte a megjelenteket, köztük is külön szeretettel Kristóf Jenőt, az írónő testvérét, aki hajlott kora ellenére elfogadta meghívásunkat, majd megköszönte polgármester úr erkölcsi és anyagi támogatását, ami nélkül sem a Kristóf Ágota emléktábla, sem az emlékkönyv nem jöhetett volna létre.
A kiadvány megjelenése természetesen hatalmas összefogás eredménye, amelynek minden résztvevőjét megilleti a hála.
A rövid bevezető után elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, amiért összejöttünk. Megismerkedhettünk az emlékkönyvvel, Merklin Ferenc tanár úr szakértő tolmácsolásában. Képet kaptunk a könyv szerkezetéről, az illusztrációk jellegéről és szerepéről, továbbá rövid betekintést nyertünk a kötetet alkotó tanulmányokba.
A könyv egyik nagy érdeme, hogy könnyen olvasható, kép és szöveg megtámogatja és kiegészíti egymást. És hogy kinek ajánljuk? Mindenkinek. Aki nem hallotta korábban az előadásokat, annak azért, aki hallotta, annak emlékezésül. Öregnek és fiatalnak egyaránt, hisz mindenki talál neki valót a kötetben.
Mivel a szerzők közül négyen is jelen voltak, izgalmas beszélgetés kezdődött. Gergó Judit, aki egykori kanizsaisként látta el a házigazda szerepét, elmondta, ahogy sokan mások, korábban ő sem hallott Kristóf Ágotáról. Egy véletlenül látott dokumentumfilm nyomán ismerkedett meg vele, de akkor azonnal magával ragadta. Kíváncsian fordult vendégei felé, vajon ők hogy élték meg az első találkozást.
Dr. Czetter Ibolya, a kötet szerkesztője, 1989-ben hallott Kristóf Ágotáról. Úgy fogalmazott, őt azonnal beszippantotta. A dolog pikantériájaként megemlítette, hogy édesanyja az írónővel egy időben koptatta a gimnázium padjait, aki már akkor is kiemelkedett társai közül irodalmi érdeklődésével.
Dr. Czetter Ibolya hangsúlyozta Kristóf Ágota jelentőségét és kifejezte reményét, hogy egyszer még lesz alkalma bővebben kifejteni, hogyan élte meg a vele való találkozást. Ezt követően rövid intermezzóként átadta a kötet képzeletbeli első példányát Kristóf Jenőnek.
Ölbei Lívia újságíró szerencsésnek vallja magát, mert találkozhatott Kristóf Ágotával, 1997-ben a kőszegi könyvtárban. Őszintesége és nyitottsága magával ragadta és azóta sem ereszti. Párhuzamot lát közte és Kertész Imre között és egyfajta lelkiismeret-furdalást érez irányában, mert a történelem méltatlanul bánt el vele. Elűzte hazájából, hogy egy másik országban váljon híressé, de elvette tőle annak lehetőségét, hogy Kőszegen élhessen. A kérdésre, hogy ismertek-e A nagy füzet mellett Kristóf Ágota drámái is Magyarországon, egyértelmű nemmel válaszolt, de úgy vélekedik, talán majd ennek is eljön az ideje.
Szunyogh László szobrász beavatott minket az alkotás nehéz folyamatába. Az előtte szólókhoz hasonlóan, rá is frenetikus hatással volt A nagy füzet. Annyira, hogy első olvasásakor nem sikerült a szavak mögött meglátnia azt a képet, amelyet majd megformáz az emléktáblán. A második olvasáskor viszont hamarosan rátalált a jelenetre, amit sikerült olyan jól megformálnia, hogy ma sem tudna jobbat csinálni.
Kovács Katalin, a Nyugat-Magyarországi Egyetem könyvtárosa egy olvasó könyvtárközi kölcsönzése során pillantott bele Kristóf Ágota művébe, aminek az lett a következménye, hogy könyvtárosból olvasóvá vált. Beszélt a bibliográfia összeállításának izgalmas és hosszadalmas folyamatáról, amit abbahagyni lehet, de befejezni soha.
Kristóf Ágota műveit több mint 40 nyelvre lefordították, ezeknek a műveknek a feltérképezése reménytelen vállalkozás. A bibliográfiában a francia nyelven kiadott művek mellett a magyar nyelvűek jegyzékét is megtaláljuk.
A zárszó előtt Dr. Czetter Ibolya átnyújtotta a mű képzeletbeli második példányát Mentes Vilmosnak, a Baráti Kör elnökének, aki a projekt egyik motorja volt. A KDG egykori igazgatóhelyettese elmondta, hogy több sikeres és büszkeségre okot adó vállalkozásban vett részt a Baráti Kör, és a jövőre nézve is számos tervük van.
Kiosztásra került a könyv képzeletbeli harmadik példánya is, amit Czika László fényképész vehetett át, aki segített képre vinni a szerkesztő gondolatait és elkísérte őt barangolásai során.
Zárásként Merklin Ferenc tanár úr felolvasott egy idézetet a műből, ami megfontolásra érdemes valamennyi mai ember számára. Valahogy így szólt: Hogy jó, vagy rossz-e egy fogalmazás, annak egyetlen kritériuma van: igaznak kell lennie!
A hivatalos rész után élénk beszélgetés alakult ki kisebb-nagyobb csoportokban, ahol a résztvevők gondolatot cseréltek néhány korty üdítő és pár falat pogácsa mellett. Aki kedvet kapott, megvásárolhatta az ismertetett kötetet is. Erre természetesen továbbra is lehetőség nyílik az iskola rendezvényein, illetve a Baráti Kör keretein belül.
A könyvebemutató díszletét Nagy Tamás tanár úr készítette.
PUBLIKÁCIÓ
KORTÁRS (film, irodalom, zene, színház, képzőművészet)
ELINDULTAM SZÉP HAZÁMBÓL… – KRISTÓF ÁGOTA-EMLÉKKÖNYV
(Szerkesztette: Czetter Ibolya)
MERKLIN FERENC
2016 // 10
Kristóf Ágota, A Nagy Füzet írója 1954-ben érettségizett a Szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban. Hosszú évtizedeken keresztül neve alig volt ismert Magyarországon, pedig a nagyvilág már a legjelentősebb kortárs szerzők között emlegette, műve több helyen kötelező olvasmány.
http://www.kortarsonline.hu/archivum/2016/10/arch-kristof-agota.html
Az esemény jelentőségét hangsúlyozta, hogy városunk számos prominens személyisége, köztük Puskás Tivadar polgármester úr is, megtisztelt bennünket jelenlétével.
A program Mayer Borbála szavalatával kezdődött, aki Kristóf Ágota egyik versét mondta el, majd Biró Bálint ismertette az írónő életútját, ami egy rövid időre gimnáziumunkkal is összekapcsolódott, ahogy azt a háttérben látható érettségi tabló is mutatta. A rövid műsort stílusosan a könyv címéül is szolgáló gyönyörű magyar dal zárta, a KDG alkalmi kamarakórusának előadásában.
A tartalmi részt polgármester úr nyitotta meg.Beszédében hangsúlyozta az olvasás fontosságát. Ahogy mondta: „A könyvet dicsérni manapság nem modern dolog, de mi azért dicsérjük, hisz a könyv az egyik legcsodálatosabb ismeretterjesztő alkotás.” Méltatta az iskola és a Baráti Kör szellemiségét, amely lehetővé tette, hogy megszülessen egy ilyen szép kiadvány, ami emléket állít Kristóf Ágotának.
Módos Tibor igazgató úr üdvözölte a megjelenteket, köztük is külön szeretettel Kristóf Jenőt, az írónő testvérét, aki hajlott kora ellenére elfogadta meghívásunkat, majd megköszönte polgármester úr erkölcsi és anyagi támogatását, ami nélkül sem a Kristóf Ágota emléktábla, sem az emlékkönyv nem jöhetett volna létre.
A kiadvány megjelenése természetesen hatalmas összefogás eredménye, amelynek minden résztvevőjét megilleti a hála.
A rövid bevezető után elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, amiért összejöttünk. Megismerkedhettünk az emlékkönyvvel, Merklin Ferenc tanár úr szakértő tolmácsolásában. Képet kaptunk a könyv szerkezetéről, az illusztrációk jellegéről és szerepéről, továbbá rövid betekintést nyertünk a kötetet alkotó tanulmányokba.
A könyv egyik nagy érdeme, hogy könnyen olvasható, kép és szöveg megtámogatja és kiegészíti egymást. És hogy kinek ajánljuk? Mindenkinek. Aki nem hallotta korábban az előadásokat, annak azért, aki hallotta, annak emlékezésül. Öregnek és fiatalnak egyaránt, hisz mindenki talál neki valót a kötetben.
Mivel a szerzők közül négyen is jelen voltak, izgalmas beszélgetés kezdődött. Gergó Judit, aki egykori kanizsaisként látta el a házigazda szerepét, elmondta, ahogy sokan mások, korábban ő sem hallott Kristóf Ágotáról. Egy véletlenül látott dokumentumfilm nyomán ismerkedett meg vele, de akkor azonnal magával ragadta. Kíváncsian fordult vendégei felé, vajon ők hogy élték meg az első találkozást.Dr. Czetter Ibolya, a kötet szerkesztője, 1989-ben hallott Kristóf Ágotáról. Úgy fogalmazott, őt azonnal beszippantotta. A dolog pikantériájaként megemlítette, hogy édesanyja az írónővel egy időben koptatta a gimnázium padjait, aki már akkor is kiemelkedett társai közül irodalmi érdeklődésével.
Dr. Czetter Ibolya hangsúlyozta Kristóf Ágota jelentőségét és kifejezte reményét, hogy egyszer még lesz alkalma bővebben kifejteni, hogyan élte meg a vele való találkozást. Ezt követően rövid intermezzóként átadta a kötet képzeletbeli első példányát Kristóf Jenőnek.
Ölbei Lívia újságíró szerencsésnek vallja magát, mert találkozhatott Kristóf Ágotával, 1997-ben a kőszegi könyvtárban. Őszintesége és nyitottsága magával ragadta és azóta sem ereszti. Párhuzamot lát közte és Kertész Imre között és egyfajta lelkiismeret-furdalást érez irányában, mert a történelem méltatlanul bánt el vele. Elűzte hazájából, hogy egy másik országban váljon híressé, de elvette tőle annak lehetőségét, hogy Kőszegen élhessen. A kérdésre, hogy ismertek-e A nagy füzet mellett Kristóf Ágota drámái is Magyarországon, egyértelmű nemmel válaszolt, de úgy vélekedik, talán majd ennek is eljön az ideje.
Szunyogh László szobrász beavatott minket az alkotás nehéz folyamatába. Az előtte szólókhoz hasonlóan, rá is frenetikus hatással volt A nagy füzet. Annyira, hogy első olvasásakor nem sikerült a szavak mögött meglátnia azt a képet, amelyet majd megformáz az emléktáblán. A második olvasáskor viszont hamarosan rátalált a jelenetre, amit sikerült olyan jól megformálnia, hogy ma sem tudna jobbat csinálni.Kovács Katalin, a Nyugat-Magyarországi Egyetem könyvtárosa egy olvasó könyvtárközi kölcsönzése során pillantott bele Kristóf Ágota művébe, aminek az lett a következménye, hogy könyvtárosból olvasóvá vált. Beszélt a bibliográfia összeállításának izgalmas és hosszadalmas folyamatáról, amit abbahagyni lehet, de befejezni soha.
Kristóf Ágota műveit több mint 40 nyelvre lefordították, ezeknek a műveknek a feltérképezése reménytelen vállalkozás. A bibliográfiában a francia nyelven kiadott művek mellett a magyar nyelvűek jegyzékét is megtaláljuk.
A zárszó előtt Dr. Czetter Ibolya átnyújtotta a mű képzeletbeli második példányát Mentes Vilmosnak, a Baráti Kör elnökének, aki a projekt egyik motorja volt. A KDG egykori igazgatóhelyettese elmondta, hogy több sikeres és büszkeségre okot adó vállalkozásban vett részt a Baráti Kör, és a jövőre nézve is számos tervük van.
Kiosztásra került a könyv képzeletbeli harmadik példánya is, amit Czika László fényképész vehetett át, aki segített képre vinni a szerkesztő gondolatait és elkísérte őt barangolásai során.
Zárásként Merklin Ferenc tanár úr felolvasott egy idézetet a műből, ami megfontolásra érdemes valamennyi mai ember számára. Valahogy így szólt: Hogy jó, vagy rossz-e egy fogalmazás, annak egyetlen kritériuma van: igaznak kell lennie!
A hivatalos rész után élénk beszélgetés alakult ki kisebb-nagyobb csoportokban, ahol a résztvevők gondolatot cseréltek néhány korty üdítő és pár falat pogácsa mellett. Aki kedvet kapott, megvásárolhatta az ismertetett kötetet is. Erre természetesen továbbra is lehetőség nyílik az iskola rendezvényein, illetve a Baráti Kör keretein belül.
A könyvebemutató díszletét Nagy Tamás tanár úr készítette.
| 2016.04.07. | Lovassné Vass Enikő |
 |
 |
 |
 |
 |
|
PUBLIKÁCIÓ
KORTÁRS (film, irodalom, zene, színház, képzőművészet)
ELINDULTAM SZÉP HAZÁMBÓL… – KRISTÓF ÁGOTA-EMLÉKKÖNYV
(Szerkesztette: Czetter Ibolya)
MERKLIN FERENC
2016 // 10
Kristóf Ágota, A Nagy Füzet írója 1954-ben érettségizett a Szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban. Hosszú évtizedeken keresztül neve alig volt ismert Magyarországon, pedig a nagyvilág már a legjelentősebb kortárs szerzők között emlegette, műve több helyen kötelező olvasmány.
http://www.kortarsonline.hu/archivum/2016/10/arch-kristof-agota.html
Hírek, aktualitások
Eseménynaptár
Hasznos linkek
