Birtokomban van egy 1904-ben kiadott matematikakönyv, melyet szerzőtársával együtt Arany Dániel írt. Ezt a könyvet nagy valószínűséggel Szombathely első leánygimnáziumában is forgathatták a tanulók.
A könyv sokáig ott lapult az egyik fiókomban, majd 2017 nyarán „életre kelt” újra… Ahogy belelapoztam, szinte láttam magam előtt a matrózblúzos lányokat, akik ugyanúgy, mint a mai diákok lázasan lapozgathatták könyveiket egy – egy dolgozat előtt, szinte láttam magam előtt, ahogyan a táblai körzővel másolják át egy geometriai ábrán a szakaszokat…
Aztán a könyv „megszólalt” és szinte kérte, adjam a diákok kezébe… Így két csoportban 2017. december 6-án kicsik ( 9. és 10. évfolyam) és a nagyok (11. és 12. évfolyam) vállalkozó kanizsais diákok tolmácsolásában megismerhették, mit tanultak az elődök az oszthatóságról, a diophantoszi egyenletekről, az imaginárius számokról, a kamatos kamatról, a sorozatokról vagy akár a logaritmusról…
Aki nem jött el az előadásra, a csodák folyosóján (KDG 2. emelet) Tom Tit 100 évvel ezelőtt leírt kísérletei és játékai segítségével próbálhatta ki a matematika alkalmazásait. Az eszközöket készítették a 12. c osztály tanulói. A labor új 3d-s nyomtatóját is igénybe vettük Tom Tit „mindenes dugó” elnevezésű szemléltető eszközének elkészítéséhez.
A matekpéldákat kedvelők egy beadandó feladatsorral találkozhattak a folyosón. December 6-án egy iskolai matematika versenyre is sor került. Arany Dánielről elnevezett verseny és a régi könyv példáiból állt össze a feladatlap.
ARANY DÁNIEL Pest, 1863. július 11.– Budapest, 1944. december matematikatanár, matematikus. Győrben az ottani főreáliskolában érettségizett. Matematika tanári oklevelet a budapesti tudományegyetemen szerzett. Ezután a selmecbányai erdészeti akadémián volt tanársegéd. 1893–1896 között Győrött a főreáliskolában tanított. 1893. december 1-jén megalapította a Középiskolai Matematikai Lapokat. 1896-ban Budapestre költözött, ahol a Lap szerkesztését Rátz Lászlónak adta át. 1896-tól 1905-ig középiskolai tanár volt. Ezt követően a fővárosban a Magyar Királyi Állami Felsőipariskola tanára lett. 1919 után, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartása miatt, nyugdíjazták. Tudományos munkásságában a valószínűségszámítási kérdések, a játékelméleti problémák és a Simson-egyenes témája foglalkoztatta. A determinánselmélet figyelemre méltó eredményt köszönhetett neki. Biztosítási matematikával is foglalkozott. Magyar László iskolaigazgatóval közösen könyvet írt az életbiztosítás matematikájáról, de legnagyobb hatással a középiskolai matematikai oktatásra volt. Az ő nevét viseli a 9. és 10. osztályos középiskolások legrangosabb matematikaversenye. 1944-ben származása miatt feleségével a gettóba kellett költöznie, itt is vesztették életüket az ostrom idején. Értékes nagy matematikai szakkönyvtárat gyűjtött össze, amelyet gettóba kényszerítésekor az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulatnak ajándékozott. (Könyvtárát az 1950-es években a műszaki egyetem 1. számú matematikai tanszékén, mint különgyűjteményt kezelték). |
2017. december 12. | Sinkó Andrea |